A perben, amelyben a volt iszlamista elnököt és a Muzulmán Testvériség további négy prominens tagját is kémkedéssel vádolják,
június 18-án várható a végleges ítélethirdetés.
Ugyanekkor kerülhet majd sor a most elítéltek végleges ítélethirdetésére, mivel az ország előírásai szerint csak a legfőbb vallási méltóság, az egyiptomi főmufti véleményezése után véglegesítik a halálbüntetéseket.
A szombaton elítélt
hat emberből ketten a katari székhelyű al-Dzsazíra arab hírtévének dolgoztak, egyikük pedig jordániai újságíró.
Őket távollétükben ítélte el a bíróság, de még fellebbezhetnek.
Az ügyészség vádjai szerint Murszi és tíz társa nemzetbiztonsági titkokat tartalmazó iratokból szivárogtattak ki Katarnak, s a dokumentumokat több millió dollárért értékesíteni akarták.
Murszit magát tavaly májusban már halálra ítélték abban a perben, amelyet azzal a váddal indítottak ellene, hogy "külföldi fegyveresek" segítségével kitört börtönéből a 2011-es egyiptomi felkelés első napjaiban. Utóbbi felkelés során űzték el hatalmából Hoszni Mubarak korábbi egyiptomi elnököt.
Murszi mellett 106 embert ítéltek akkor halálra.
Murszit és a vádlottak közül nyolc embert életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt egy másik bíróság azzal a váddal, hogy külföldi fegyveres csoportokkal, így a palesztin Hamász és a libanoni Hezbollah radikális szervezetekkel működött együtt Egyiptom nemzetbiztonsága ellenében. Egy harmadik bíróság 20 éves börtönbüntetést szabott ki a volt egyiptomi elnökre, amiért 2012 decemberében Murszi támogatói és ellenzői között az elnöki palota előtt történt összecsapások során tízen életüket vesztették.
Mohamed Murszi 2013-as elmozdítása után betiltották és terrorszervezetnek nyilvánították a Muzulmán Testvériséget. A hatalomváltást Abdel-Fattáh esz-Szíszi, a hadsereg akkori főparancsnoka, jelenlegi elnök hajtotta végre. Ezt követően a Muzulmán Testvériség több száz tagját ítélték halálra vagy életfogytiglani börtönbüntetésre.