Franciaország történetében évtizedek óta nem volt példa hasonló döntésre, amelyre a megegyezés hiánya miatt került sor.
A hatóságok azt szerették volna, ha a hét elégedetlenkedő szakszervezet ülősztrájkot rendez,
amelyet a biztonsági erőknek sokkal egyszerűbb lett volna kordában tartaniuk. A szakszervezetek ebbe nem egyeztek bele, így a körzeti rendőrség közleménye szerint nem láttak más megoldást, mint hogy betiltsák a tüntetést.
Két szakszervezet vezetője válaszul azonnali meghallgatást követelt Bernard Cazeneuve francia belügyminisztertől. Kedden több mint 130 ezren írták alá azt az internetes petíciót, amely a Nem tartom tiszteletben a tüntetés betiltására vonatkozó döntést címet viselte.
Christian Paul szocialista törvényhozó az I-Télé tévécsatornának adott interjújában "történelmi tévedésnek" nevezte a demonstráció betiltását.
Ez az első alkalom 1958 óta, hogy egy kormány, egy miniszterelnök betiltja a legjelentősebb szakszervezetek által szervezett tüntetést"
- mutatott rá Paul.
A demonstráció betiltása előtt nem sokkal Jean-Claude Mailly, a Munkáserő (FO) nevű szakszervezet vezetője Manuel Valls francia kormányfőt tette felelőssé a párbeszéd zátonyra futásáért. Mailly az RMC francia rádióadónak azt mondta: "a tekintélyelvűségébe csontosodott" miniszterelnök a betiltással azt kockáztatja, hogy
Franciaország csatlakozik a demokráciának nem nevezhető országok sorához".
A szakszervezetek immár több mint három hónapja tüntetnek folyamatosan a kormány tervezett munkajogi változtatásai ellen, amelyek fő célja a tíz százalék feletti munkanélküliségi ráta csökkentése.
A tiltakozások többször a demonstrálók és a rendőrök közötti összecsapásokba torkolltak,
számos ember megsérült, többeket pedig letartóztattak. A szakszervezetek június 28-ra újabb megmozdulást hirdettek Párizsban.