A maga nemében történelmi ülésen van túl az EU-s állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács. Miután kedden éjszakába nyúlóan állapították meg, hogy a brexitre nem azonnal, hanem csak a brit Konzervatív Párt októberi kongresszusa után kerül sor, és nem David Cameron, hanem már csak az utódja fogja megindítani a kilépési folyamatot, Donald Tusk ET-elnök ma a bennmaradó 27 ország vezetőit hívta össze.
Vagyis Nagy-Britanniáról immár Nagy-Britannia nélkül vitatkoztak.
Csodát ugyanakkor ettől a találkozótól még nem lehetett várni, hiszen a Nagy-Britanniához fűződő, országonként eltérő viszonyok és érdekek miatt még csak a körvonalai látszanak egy egységes uniós stratégiának.
A keddi, igencsak hevült európai parlamenti vitában viszont világossá vált az az igény, hogy
az EU-nak határozottan kell fellépnie – „nem válhat a toryk rabjává” –,
és a csúcson Angela Merkel német kancellár máris világossá tette: ha London nem fogadja el a szabad mozgást garantáló uniós alapelvet, akkor a közös piachoz sem lesz hozzáférése.
Cameron kedden késő este jelezte is: tisztában van vele, hogy a kilépéssel Nagy-Britanniának már soha nem lesz annyi kiváltsága, mint az unió tagjaként.
Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker pedig többször világossá tette:
amíg Brüsszel nem kapja meg a kilépési notifikációt, addig szó sem lehet semmilyen tárgyalásról,
ő maga pedig megtiltotta a biztosoknak, hogy bármilyen háttéregyeztetésen részt vegyenek. A brexit folyamatáról készített ábránkon látszik: a folyamatban a Bizottságnak is lesz egy-két szava:
A részletek – pláne a 4. és az 5. pont közöttiek – kidolgozásához viszont szükség lesz a következő négy hónapra, ha másért nem, hát a közép-európai tagállamok sajátos érdekei miatt. Szeptemberig már nem is lesz brexittel foglalkozó EU-csúcs.
„Érzelmileg felfokozott hangulat volt, mindenki átérezte a dolog jelentőségét.
Egyszerre volt jelen szomorúság, együttérzés és bizonytalanság.
Utóbbit tudták a legkönnyebben eloszlatni, mert nincsen semmilyen jogi vákuum: amíg le nem zárultak a tárgyalások Nagy-Britanniával, addig minden úgy marad, ahogy most, ez jó hír a kint tanuló és dolgozó magyaroknak, akiknek érdekeit erősen védeni fogják a tárgyalások alatt” – mondta a szerdai találkozó után Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint
innentől spekuláció, hogy ki és hogyan fog tárgyalni, de az biztos, hogy nem technikai tárgyalások lesznek,
mert az egyes nemzeti érdekeket nem a Bizottság, hanem a tagországok tudják képviselni, ezért a Tanács fogja irányítani a tárgyalásokat.
Orbán Viktor azt is mondta: semmi értelme sürgetni a briteket – akiknek távozása Magyarországot súlyosabban érinti, mint más tagállamokat –, mert a tárgyalás csak a notifikáció után kezdődhet meg, addig pedig még háttértárgyalások sem lehetnek.
Egyelőre ő is abban biztos, amit már Merkel is mondott: ha az Egyesült Királyság hozzá akar férni a közös piachoz, akkor az összes uniós szabadságjogot – a többi között a munkaerő szabad áramlását biztosítót – is garantálni kell.
A mai informális egyeztetésen leginkább arról volt szó, hogyan tovább. „Vissza kell térni ahhoz a gondolathoz, hogy az EU alapját a tagállamok adják, nem az intézmények, demokratikus jellegét csak a tagállamok és az intézmények együttműködésével lehet növelni.
Az Európai Unió nem Brüsszelben van, hanem most még 28 fővárosban”
– összegezte a magyar álláspontot a miniszterelnök, aki emlékeztetett: mindig fordítva sült el, ha nem így volt, például amikor Junckert nem konszenzussal választották meg – ugyanakkor „most nem lenne lovagias rátámadni”.
A másik példa, hogy a Bizottság kötelezővé tette a migránsok befogadását, miközben a Tanács két olyan döntést is hozott, hogy ezt csak önkéntes alapon lehet megtenni.
Ha a migráció összekeveredik a tagsággal (ahogy Nagy-Britanniában), akkor lesznek még nehéz pillanataink”
– mondta a miniszterelnök azzal kapcsolatban, hova vezet, ha központi témává válik egy olyan kérdés, amiben véleménykülönbség van Brüsszel és a tagállamok között. Ahhoz, folytatta, hogy képviselni tudja a magyar érdekeket, erős felhatalmazásra lesz szüksége, ezt pedig a kvótarendszerről szóló közelgő népszavazás biztosíthatja.
A kabát újragombolása már megkezdődött, és ennek szükségességét nem csak Magyarország gondolja, hanem összeurópai vélemény”
– válaszolta Orbán Viktor az Origónak arra, mit jelent most a hétvégén elmondott mondata („újra kell gombolni az európai kabátot”). Hogy ennek mi lesz a következménye, az leghamarabb szeptember közepén, Pozsonyban derülhet ki, amikor összeülnek az unióban maradó országok vezetői: „Erre mindenki saját szabásmintával érkezik: akkor kell megkezdeni a tárgyalásokat, ha a 27-ek már tudják, mit akarnak a britektől.”