Cameron utolsó hivatalos kormányfői teendőjeként részt vett a londoni alsóházban a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos heti félóráján.
A vitát bevezető első, ceremoniális kérésre, hogy sorolja fel napi teendőit – ezt a kérést a szerdai ülések elején egy kormánypárti képviselő mindig előterjeszti –, Cameron a szokásos választ kissé megmásítva kijelentette: délelőtt kabinetbeli kollégáival és másokkal tárgyalt, délután pedig még egy teendője van, II. Erzsébet királynő felkeresése a Buckingham-palotában, hogy felajánlja lemondását az uralkodónak, utána viszont naptára „figyelemreméltóan üres”.
Az ellenzéki Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn méltatta Cameron hatévi miniszterelnöki tevékenységét. Felvetette ugyanakkor azt is, hogy a konzervatív párti kormány – amelynek vezetője szerda estétől Theresa May eddigi belügyminiszter lesz – eddig nem adott egyértelmű garanciát arra, hogy a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgároknak nem kell távozniuk a kilépési feltételekről szóló tárgyalások eredményeként.
Válaszában Cameron úgy fogalmazott, hogy ilyen kimenetelre „semmi esély” nincs, a brit kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy garantálhassa a külföldi EU-állampolgárok jogainak érvényesülését a jövőben is.
Hozzátette ugyanakkor: egyetlen esetben tudja elképzelni, hogy valamely jövőbeni brit kormány elálljon ettől a garanciától, akkor, ha más EU-tagországok nem biztosítják viszonossági alapon az ott élő brit állampolgárok jogait. Az új brit miniszterelnök azonban „keményen dolgozik majd azon”, hogy ezt a kölcsönös garanciát biztosítani lehessen – tette hozzá Cameron.
A konzervatív párti brit kormányfő a 2010-es parlamenti választások után költözött be a Downing Street-i miniszterelnöki rezidenciára, és ott 2256 napot töltött.
Képviselői kérdésre elmondta azt is, hogy az Iszlám Állam nevű dzsihádista terrorcsoport az ellene végrehajtott, összehangolt hadművelet eredményeként elvesztette iraki területeinek 45 százalékát, több mint 25 ezer fegyverese meghalt a harcokban, egyre többen dezertálnak soraiból, és az újonnan csatlakozó külföldiek száma 90 százalékkal zuhant.
Szerdai utolsó parlamenti szereplése után – az alsóház protokolláris szokásaitól eltérően – a kormánypárti és az ellenzéki frakciók tagjai egyaránt vastapssal búcsúztatták Cameront.
Az ülés után David Cameron II. Erzsébet királynőhöz ment, hogy formálisan is benyújtsa lemondását.
Az ilyen esetekben szokásos protokolláris eljárás alapján Cameron elmondta az uralkodónak, hogy Theresa Maynek a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciója nagy többséggel bizalmat szavazott, és ennek megfelelően ő Mayt tartja a legalkalmasabbnak arra, hogy átvegye a kormány irányítását.
A királynő elfogadta David Cameron lemondását.
Ezután Theresa May is felkereste a királynőt, aki formálisan megbízta őt a kormányalakítással.
May belügyminiszterként a maradást támogatta, de néhány napja egyértelművé tette: „a brexit, az brexit”, vagyis kivezeti Nagy-Britanniát az unióból. Az új népszavazást kérőknek pedig azt üzente: az nem lehetséges, a döntés már megszületett.
Az Egyesült Királyság uniójának fenntartása mellett tett hitet első miniszterelnöki nyilatkozatában Theresa May.
Az új brit miniszterelnök a Downing Street-i miniszterelnöki rezidencia előtt tett rövid nyilatkozatában kijelentette: nem mindenki tudja, de a kormánypártot teljes nevén Konzervatív és Unionista Pártnak hívják. „Az unionista szó az Anglia, Skócia, Wales és Észak-Írország közötti, kincset érő köteléket jelenti” – fogalmazott Theresa May.
Nicola Sturgeon skót miniszterelnök nem sokkal korábban a BBC televíziónak kijelentette, hogy mivel a skótok többsége a brit EU-tagságról tartott népszavazáson a bennmaradásra voksolt, az új brit kormányfőnek nincs felhatalmazása arra, hogy Skóciát is kivezesse az Európai Unióból.
A referendumon országos átlagban a többség a kilépésre szavazott, és Sturgeon azóta több nyilatkozatában is egyértelművé tette, hogy ebben a helyzetben ismét napirendre kerül Skócia függetlenné válásának kérdése.