A migráció kezelésének javítását célzó hosszú távú szakpolitika része, hogy megreformálják a közös európai menekültügyi rendszert, az európai migrációs stratégiában meghatározottak szerint. Új szabályozást javasol a bizottság, amely elősegíti majd a június 7-én előterjesztett partnerségi program végrehajtását is, amelynek célja az unión kívüli főbb származási és tranzitországokkal folytatandó együttműködés – mondta a biztos.
„Törekvésünk, hogy megteremtsük a rászorulók unióba történő belépésének és védelemhez jutásának legális lehetőségeit, hogy védelmet kínáljunk a rászorulóknak, csökkentsük az illegális migrációt, valamint védjük a migránsokat az őket kihasználó csempészhálózatoktól és az Európa felé történő veszélyes átkelésektől. A javaslatunk ezeket a célokat szolgálja” – fogalmazott Avramopulosz.
A biztos véleménye szerint a bizottsági javaslat olyan programról rendelkezik, amely biztosítani kívánja, hogy menekültstátuszra várók ne induljanak útnak szabálytalanul átlépve az európai belső határokat, veszélyeztetve a belső ellenőrzés nélküli schengeni övezet működését. Tavaly mintegy 1,3 millió ember lépett az unió területére, nagy részük a jogszabályokat figyelmen kívül hagyva vándorolt több országon keresztül elsősorban Németországba és az északi országok felé, aminek következtében több uniós tagállam ideiglenes belső határellenőrzést vezetett be.
A migránsok másodlagos mozgása, valamint a schengeni határokon belüli határellenőrzések mihamarabbi megszüntetése érdekében az új szabályozás
egységes eljárást javasol az áttelepítésre minden unós tagállam részvételével.
A javaslat arról is rendelkezik, ha egy menedékkérő a hosszú távú tartózkodási engedély elbírálásának ötéves eljárási ideje alatt szabálytalanul lépi át a számára kijelölt ország határát, a várakozási idő újrakezdődik – mondta a biztos.
Noha
továbbra is a tagállamok határozzák meg az áttelepítendők éves számát,
a nemzetközi erőfeszítések összehangolásának és az egységes fellépésnek köszönhetően az Európai Unió (EU) együttesen nagyobb hatást gyakorol majd. Az éves uniós áttelepítési tervek
átfogó földrajzi prioritásokat határoznak meg
az áttelepítés kiindulási helyeit illetően, valamint a tagállamok és a társult schengeni országok részvétele és közreműködése alapján megállapítják a következő évben áthelyezendő emberek maximális létszámát.
Az uniós áttelepítési keretprogram meghatározza, milyen kritériumok figyelembevételével kell meghatározni azokat a régiókat vagy harmadik országokat, amelyekből áttelepíthetnek menedékkérőket. E kritériumok közé tartozik például a harmadik országban tartózkodó, nemzetközi védelemre szoruló személyek száma, a harmadik ország és az EU közötti kapcsolatok jellege, a menekültügy és a migráció terén folytatott tényleges együttműködésük, beleértve menekültügyi rendszerük fejlesztését, az irreguláris migrációval, a visszafogadással és a visszatéréssel kapcsolatos együttműködésüket is.
Brüsszel tovább erőlteti a kényszerbetelepítést - reagált az Európai Bizottság migrációs javaslataira Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. Szerinte Brüsszel a határok erősebb védelme helyett egyre részletesebb terveket dolgoz ki a bevándorlás megkönnyítésére.
Mivel erről nem kérték ki az uniós állampolgárok, így a magyarok véleményét, ez a javaslat elfogadhatatlan"
- jelentette ki az államtitkár.
Dömötör Csaba szerint a javaslatcsomag nem oldja meg a migrációs válságot, ellenkezőleg: újabb problémákat hoz létre. "Meghívót jelent további milliók számára" - emelte ki.