Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az elmúlt 24 órában öt helyszínen legalább 10 robbantás rázta meg Thaiföldet, amelyek sok sérült mellett négy halálos áldozatot is követeltek. A támadások az ország turisták körében népszerű tengerparti városait érték, mint Hua Hin, ahol négy bomba is robbant, vagy a festői Phuket szigeten található Patong.
Az akciósorozatot eddig senki nem vállalta magára, de az első elemzések az ország déli részén működő fegyveres szeparatista mozgalmat gyanítják a háttérben. Az ő szerepükről beszélt a thaiföldi rendőrség szóvivője is, aki „helyi szabotázsakcióként” jellemezte a történteket, amelyek csak az ország bizonyos területeit érintik, de nem tekinthetőek terrorakciónak. Hasonlóra utalt a 2014-es vértelen puccs óta az országot vezető Prayut Chan-o-cha miniszterelnök is, aki szerint a támadásokkal
a cél, hogy káoszt és felfordulást okozzanak Thaiföldön.
A merényletek helyi jellegéről azért is beszélnek, mert így akarják megakadályozni, hogy a támadást az Iszlám Állammal vagy más nemzetközi dzsihadista csoportokkal hozzák összefüggésbe. Ez ugyanis valószínűleg még több turistát tartana távol az országtól, amely GDP-jének 10 százalékát köszönheti az idegenforgalomnak.
Az ország három déli tartományában tevékenykedő felkelőcsoportok története egészen a 18. századig vezethető vissza, amikor a Sziámi Királyság (a mai Thaiföld) elődje elfoglalta az itt fekvő, addig önálló királyságot. A 20. század első felétől az ország egységesítésével próbálkozó vezetés elkezdte csökkenteni a régió autonómiáját, visszaszorítva a helyi nyelv használatát és megszüntetve az iszlám befolyását.
A fegyveres felkelőcsoportok a század második felében kezdtek el szerveződni, de a konfliktus igazán a 2000-es évektől durvult el. 2004-től a kisebb, de folyamatos összecsapásokban és
az esetenként brutális merényletekben (iskolák, buddhista templomok felgyújtása, szerzetesek meggyilkolása) 6000 ember halt meg, és körülbelül kétszer ennyi sérültről szólnak a hírek
– de eddig nem volt jellemző, hogy turistaparadicsomok kerüljenek a célkeresztbe, és az sem, hogy a problémás három déli tartományon kívül hajtsanak végre akciókat.
Az akciók korábbiaktól eltérő jellege arra utalhat, hogy a felkelők kimondottan a puccsal hatalomba kerülő vezetés helyzetét próbálják meggyengíteni. A turistaközpontok támadása sokkal nagyobb gazdasági kárt okozhat az országnak, mint azok az akciók, amik csak a déli területekre fókuszálnak. A szerdán még az ország stabilitásáról szónokló miniszterelnök is ezt emelte ki, amikor feltette a költői kérdést, hogy miért éppen a szerinte javuló gazdasági eredmények és a fellendülő turizmus idején robbantottak.
Az időzítés is azt valószínűsíti, hogy az akciók a jelenlegi vezetés ellen irányulnak. Vasárnap erősítették meg népszavazással az új, hadsereg által támogatott alkotmány elfogadását –
a referendum előtt betiltották a politikai nagygyűléseket, a tervezet ellenzői pedig akár 10 év börtönt is kaphattak.
Ez a kritikusok szerint csak a demokratikus legitimációval nem rendelkező, magát a Béke és a Rend Nemzeti Tanácsának nevező vezetés helyzetének megszilárdítását célozta, a támogatók és a propaganda szerint azonban lehetővé teszi a korrupció elleni hatékonyabb fellépést. A népszavazáson, 55 százalékos részvétel mellett, a választók 61 százaléka támogatta a tervezetet.
A katonai vezetés egyik fő feladatának tekinti a királyi család és a monarchia védelmét, ezért az sem lehet véletlen, hogy a támadássorozat helyi idő szerint csütörtök estére, Sirikit királynő születésnapjának előestéjére esett – ez egyébként nemzeti ünnep az országban. Ráadásul Hua Hin, ahol négy bomba is robbant, a királyi család kedvelt üdülőhelye, ahol nyári palotát is fenntartanak.
A BBC helyszíni tudósítója szerint, ha beigazolódik, hogy valóban a déli szeparatisták állnak a háttérben, akkor a felkelők stratégiaváltásának vagyunk szemtanúi. Sőt, bizonyos elemzések ennél is továbbmennek, és arra hívják fel a figyelmet, hogy a szeparatisták körében
egyre nagyobb szerepet játszanak a szalafista szélsőségesek,
akik ellenségesek helyi muszlimokkal szemben is, és a dzsihadista terrorszervezetekhez hasonló célokat akarnak elérni. Ez pedig valószínűleg nem jelentene sok jót az ország számára. A rendőrség és a hadsereg mindenesetre készültségben van, és számít az újabb támadásokra.
