A jövő évi parlamenti választásokra is komoly hatással lehetnek a következő hetek tartományi és önkormányzati választásai Németországban. Szeptember 4-én Mecklenburg-Elő-Pomerániában és szeptember 18-án Berlinben tartományi voksolást tartanak, míg szeptember 11-én Alsó-Szászországban a helyhatóságokról döntenek majd.
Az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) számára is óriási téttel bírnak ezek a voksolások, mivel a tavaszi megmérettetéseken finoman szólva sem szerepelt jól az alakulat. Az akkori három tartományi választáson
előretört a migrációellenes Alternatíva Németországnak (AfD),
a várakozásokhoz képest is sokkal jobban szerepeltek.
Most úgy néz ki, hogy Mecklenburg-Elő-Pomerániában könnyen lehet, hogy a CDU csupán a harmadik helyet szerzi meg a pártok versenyében, mivel a felmérések szerint fej fej mellett állnak az AfD-vel, de volt olyan kutatás, ami a migrációellenes alakulat előnyét mutatta. A kelet-németországi tartományban egyébként a szociáldemokraták (SPD) győzelmét várják. A baloldali alakulat 28 százalékot kaphat, míg 2011-ben 35,6 százalékkal nyertek.
Angela Merkel pártja egyébként a tartományban 2011-ben történetének addigi legrosszabb eredményével, 23 százalékkal a második helyen végzett. Az INSA felmérése alapján a CDU vasárnap újabb történelmi mélypontra zuhanhat, 20 százalékos eredménnyel a harmadik helyre szorulhat. Ezzel szemben a Forschungs-gruppe mérése szerint 22 százalékot szerez majd.
Az Afd az INSA mérése szerint három százalékponttal vezet a CDU előtt, így a szavazatok 23 százalékát kaphatja meg. A Forschungs-gruppe pedig 22 százalékos eredményt jósolt nekik.
Az AfD-t egyébként az év eleji voksolásokon rendre alulmérték.
A szintén keleten lévő Szász-Anhaltban 17-19 százalékos eredményt jósoltak nekik a különféle intézetek, míg végül 24,2 százalékot értek el. Akkor a CDU csupán öt százalékponttal előzte meg őket.
Bár Merkelnek továbbra sincsen potenciális riválisa a CDU-n belül, de abban az esetben, ha a pártja csak a harmadik helyen végezne Mecklenburgban, az minden bizonnyal tovább erodálná a pozícióját. A CDU legutóbb 2009-ben végzett tartományi választáson a harmadik helyen. Akkor Brandenburg tartományban az SPD és a Baloldali Párt (Die Linke) előzte meg őket. A kancellár menekültpolitikáját élesen bíráló AfD esetleges második helye összességében nagyon komoly pofon lenne a Wilkomennskulturt hirdető Merkelnek.
A kancellár helyzetét tovább nehezítheti a szeptember 18-i berlini tartományi választás is. Bár ott még két hét van a kampányból, de a felmérések szerint
a 2011-ben második helyen végzett CDU a negyedik helyre is visszazuhanhat.
Még a Zöldek és a Die Linke is megelőzheti őket, miközben az AfD is nagyon közel kerülhet hozzájuk. Persze Merkel számára mind a mecklenburgi, mind a berlini választáson megoldás lehet az SPD-vel való nagykoalíció, ami a hatalmon maradást biztosíthatja pártja számára.
A Die Linke a szavazatok 15 százalékát szerezheti meg a 2011-es 18,4 százalék után Mecklenburgban. A Zöldek támogatottsága 8,7 százalékról 6 százalékra csökkenhet. A széles körben neonácinak tartott és tartományi törvényhozási képviselettel kizárólag Mecklenburg-Elő-Pomerániában rendelkező Német Nemzeti demokrata Párt (NPD) a 2011-es 6 százalék után 2 százalékot szerezhet, így nem lépi át az 5 százalékos bejutási küszöböt, és a schwerini tartományi parlamentből is kiesik.
Az előző választást az euróövezeti államadósság-válság legsúlyosabb szakaszában, 2011 szeptemberében tartották, és elemzők a CDU kudarcát elsősorban annak tulajdonították, hogy a lakosság elégedetlen volt a CDU-s vezetésű szövetségi kormány munkájával. Vasárnap ismét befolyásolhatják országos ügyek a tartományi választást, ezt jelzi, hogy a ZDF országos köztelevízió egy előző heti felmérése alapján a választók a – helyben nagy problémának számító –
munkanélküliség után a migrációt tartják a második legfontosabb aktuális politikai témának.
Ez a berlini vezetés menekültpolitikája körüli vitákat tekintve a CDU visszaesését és a szövetségi kormányt a menekültek ügyében élesen bíráló és különösen a keleti tartományokban erős AfD sikeres startját valószínűsíti.
A menekültügy és szélesebb értelemben a bevándorlás annak ellenére fontos téma, hogy az ország északkeleti részén, az egykori NDK területén fekvő tartományban rendkívül kevés menedékkérő, illetve külföldi él. Az 1,6 millió lakosú Mecklenburg-Elő-Pomerániában a tartományok közötti elosztási rendszer alapján a Németországba érkező menedékkérők 2 százalékát kell elhelyezni, ami azt jelenti, hogy a tavalyi 1,1 millióból csupán 20 ezer került a tartományba. A külföldi állampolgárok aránya 3,7 százalékos, míg az országos átlag 10,5 százalék.
Mecklenburg-Elő-Pomeránia egy sor további szempontból is különleges. Például az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) tavaly 24 932,2 euró volt, amivel az utolsó helyre került a 16 német tartomány rangsorában. A munkanélküliség ugyan jelentősen csökkent a most véget érő ciklusban, de még mindig 9 százalékos, ami a 6,1 százalékos országos munkanélküliségi ráta másfélszerese. Főleg a viszonylag kevés munkalehetőségnek tulajdonítható, hogy a tartomány
lakossága 300 ezer fővel csökkent az ország újraegyesítése óta.
Az egyik legritkábban lakott – négyzetkilométerenként 70 fős népsűrűségű – Mecklenburg-Elő-Pomeránia szinte minden egyéb metszetben a legkevesbé fejlett tartományok közé tartozik. Különösen Lengyelországgal határos keleti része, ahol – amint az ellenzéki Baloldal listavezetője, Helmut Holter a napokban a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak elmondta – az emberek még a tartományi átlaghoz képest is „hosszabb ideig betegek, tovább munkanélküliek, kisebb a jövedelmük, kevesebb a tartalékuk, és sajnos korábban is halnak”.