Az amerikai elnökválasztás minden bizonnyal mindent visz 2016-ban a külföldi választások közül, de ezenkívül is lesznek azért olyan megmérettetések, amik akár egy kontinens sorsát is befolyásolhatják.
2015-ben több európai nagyhatalom (Nagy-Britannia, Spanyolország, Lengyelország) polgárai is választottak, de az idén – legalábbis a politikai menetrend szerint – viszonylag kevesebb voksolás lesz az öreg kontinensen.
Az első komoly választás január 16-án Tajvanon lesz, ahol a Kínával való szorosabb kapcsolatra mondhatnak nemet a választók. Az utóbbi években sokat javult a szigetország és Peking kapcsolata, ennek egyik csúcspontja Hszi Csin-ping és Ma Jing-csiu elnökök 2015. novemberi találkozója volt. Az ellenzéki Csaj Ing-ven győzelme egyelőre meglehetősen valószínűnek tűnik, de
ez csak a két ország újbóli elhidegülését hozhatja,
háborútól nem kell tartani.
Április 10-én Peruban folytatódhat a latin-amerikai jobboldali fordulat. Tavaly év végén Argentínában és Venezuelában hosszú idő után veszítette el a domináns pozícióját a baloldal. Várhatóan Peruban is fordulat lesz, mivel
a mostani baloldali kormány korrupciós ügyekbe keveredett.
A befujtó Keiko Fujimori, az egykori elnök, Alberto Fujimori lánya lehet, aki többször is kijelentette, hogy nem akarja apja – meglehetősen ellentmondásosnak tartott – politikáját folytatni.
Skóciában május 5-én választanak új parlamentet. A befutó a függetlenségpárti Skót Nemzeti Párt (SNP) lehet, Nicola Sturgeon vezetésével. Az SNP vezérét tavaly a Politico magazin a harmadik helyen rangsorolta azon személyek sorában, akik komoly hatást gyakoroltak Európára. 2007 és 2011 után
várhatóan most is abszolút többséget szereznek a függetlenségpártiak.
Ám egyelőre nem lesz új népszavazás a függetlenségről, mivel a skótok mindenképpen meg akarják várni, mi lesz a nagy-britanniai uniós referendum végkimenetele.
2016 nyarán választják meg az ENSZ főtitkárát, mivel Ban Ki-mun mandátuma az idén lejár. Elemzők szerint a befutó várhatóan
egy kelet-európai női politikus lehet.
Irina Bokova, az UNESCO korábbi főtitkára és Krisztalina Georgieva, az Európai Bizottság elnökhelyettese tűnik egyelőre a nyerőnek. Rajtuk kívül Dalia Grybauskaitė, Litvánia kétszeres elnöke is az esélyesek között van. Danilo Türköt, Szlovénia 2007–2012 közötti elnökét is többször említették már, és jelöltként beszél magáról Vesna Pusic, az eddigi horvát külügyminiszter is.
Szeptember 18-án új parlamentet választ Oroszország, bár a végeredményt illetően túl sok izgalomra nem kell számítani. Szinte biztosra vehető, hogy a Vlagyimir Putyin vezette Egységes Oroszország megnyeri a választást. Az elnök számára
az alacsony olajárak, az ukrajnai és a szíriai katonai akciók költségei jelenthetnek komoly kihívást
az idén. Könnyen lehet, hogy az életszínvonal további esése szeptemberre növelheti a kormánypárttal szembeni elégedetlenséget, de a megosztott ellenzék miatt még így is Putyinék lehetnek a befutók.
Októberben dőlhet el, hogy a Nicolas Sarkozy vezette Köztársaságiak kit indítanak majd a 2017-es franciaországi elnökválasztáson. A mostani állás szerint Sarkozy nem lesz jelölt, mivel a pártban
lényegesen népszerűbbnek számít a 70 éves Alain Juppé.
A korábbi miniszterelnöknek minden felmérés szerint jobb esélye van a győzelemre, mint Sarkozynek. Ráadásul Juppé elutasítottsága a baloldalon lényegesen kisebb, mint a volt elnöké. A szocialista párton belül még nem dőlt el, ki indul 2017-ben. Annyi biztos, hogy Marine Le Pen, a Nemzeti Front vezetője ringbe száll az Élysée-palotáért.
Az év legfontosabb választása a mostani helyzet szerint november 8-án, az Egyesült Államokban lesz. A világ vezető hatalmának az élén biztos változás lesz, mivel Barack Obama az alkotmány értelmében csak két ciklust tölthet a Fehér Házban. A kormányzó Demokrata Párt nagy valószínűséggel Hillary Clintont indítja majd, aki a 2015 végén készült felmérések szerint győzelemre áll legfőbb riválisaival szemben.
A republikánus táboron belül óriási a küzdelem, és szinte lehetetlen megjósolni, hogy a februárban kezdődő előválasztások után ki veheti fel a versenyt Hillary Clintonnal. Egyelőre Donald Trump ingatlanmágnás vezet, aki
meglehetősen unortodox kampányt folytat.
Beszédeiben sokszor élesen támadja a muzulmánokat és Clintont, de volt, hogy megköszönte Vlagyimir Putyin dicséretét. Trump arra egyelőre képes, hogy megszólítsa a republikánus voksolók jelentős részét, de a bizonytalan szavazók már idegenkednek tőle, a demokratákról nem is beszélve.
A fent felsorolt választásokon kívül érdekes lehet, hogy Új-Zélandon népszavazáson döntenek majd az új zászlóról. Nagy küzdelem lesz május 5-én London főpolgármesteri címéért is. Ha a Munkáspárt vereséget szenved, akkor könnyen lehet, hogy
megpecsételődik Jeremy Corbyn tavaly megválasztott pártelnök sorsa.
Az európai függetlenségi mozgalmak minden bizonnyal nagy figyelemmel fogják követni a baszk tartományi választást is, de nagy valószínűséggel csalódniuk kell majd, mivel a régió szavazói továbbra is Spanyolország részei akarnak maradni.