Ezzel öt év után visszaállhatna a normális kerékvágásba az Európai Unión belül a menedékkérelmek elbírálását szabályozó, úgynevezett dublini rendszer, amely szerint az az uniós ország felelős a menedékjogi eljárás lebonyolításáért, ahol a menedékkérő először belépett az EU-ba.
Eddig nem lehetett visszaküldeni menedékkérőket Görögországba, mert több bírósági ítélet is kimondta, hogy a görög menekültügyi rendszerben embertelen vagy megalázó bánásmóddal felérő körülmények uralkodtak.
A bizottság szerint Görögország jelentős fejlődést mutatott fel a menedékkérők kezelése terén, így márciustól megkezdődhet a menedékkérők visszaküldése, igaz, a nagy nyomás miatt egyelőre csak „fokozatosan”.
A javaslat csak azokra vonatkozna, akik 2017. március 15. után lépik át a görög határt, de közülük sem lenne érvényes a kísérő nélkül érkezett kiskorúakra.
A testület egyúttal újból felszólított a menekültáradatot leginkább megsínylő Görögország és Olaszország tehermentesítésére. A bizottság azt tűzte ki célul, hogy a tagállamok 2017 szeptemberéig 160 ezer menedékkérőt vegyenek át a két országtól, de a legfrissebb brüsszeli adatok szerint eddig mindössze 8162 embert helyezték át másik tagországba.