A migránspolitikáról is döntenek az osztrák választók

Bécs, 2016. december 1. Alexander Van der Bellen, az osztrák Zöldek pártjának (b) és Norbert Hofer, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltje egy bécsi stúdióban 2016. december 1-jén, mielőtt megkezdődik televíziós vitájuk. Az osztrák elnökválasztás elhalasztott második fordulóját december 4-én tartják, miután a májusi második forduló eredményét az alkotmánybíróság megsemmisítette. (MTI/AP/Ronald Zak)

Délután öt órára minden szavazóhely bezárt Ausztriában az államfőválasztás második, megismételt fordulójában. Az első eredményeket este fél nyolc után közlik. A levélszavazatokat hétfőn reggel kezdik el számolni, ezért a hivatalos végeredményt hétfőn este közlik.

Mindenképpen történelmi eredmény születik, hiszen 1945 óta először nem a két hagyományos nagy párt, a szociáldemokraták (SPÖ) vagy a néppárt (ÖVP) adja majd az elnököt. Ha azonban a fiatal Norbert Hofer legyőzi az idős liberális Alexander Van der Bellent, először lesz radikális jobboldali államelnöke egy EU-s országnak.

Az elnökválasztás május végén megtartott második fordulóját ismétlik meg vasárnap Ausztriában, mert az osztrák alkotmánybíróság a Szabadságpárt beadványára úgy döntött, hogy a szavazatszámlálás szabálytalanságai befolyásolhatták az eredményt. Akkor ugyanis alig 31 ezer szavazattal legyőzte a Zöldek által támogatott, független Alexander Van der Bellen a szabadságpárti Norbert Hofert, ráadásul úgy, hogy csak a közel 700 ezer levélszavazat megszámlálása után fordított 144 ezer szavazatos hátrányból.

A közvélemény-kutatásokból úgy tűnik, a két jelölt támogatottsága közötti különbség azóta is minimális, és eldönthetetlen, ki az esélyesebb. Két dolog lehet döntő. Egyrészt májusban elég sokan mentek el szavazni, a választásra jogosultak 72 százaléka, és

valószínű, hogy most alacsonyabb lesz a részvétel.

A kampány ugyanis nagyon hosszúra nyúlt, közel egyévesre. Nemcsak hogy meg kell ismételni a második fordulót, de az eredetileg október 2-ára kitűzött időpontot a belügyminisztérium mostanra halasztotta, mert sok technikai hiba volt a levélszavazatokhoz kiküldött borítékok leragaszthatóságával. Kérdéses tehát, melyik elnökjelölt szavazói veszítenek többet az érdeklődésükből. Másrészt viszont

sok a bizonytalan szavazó,

és amelyik jelölt belőlük többet tud megnyerni, az lehet a befutó. A felmérések szerint a 6,4 millió szavazópolgár 15 százaléka bizonytalan.

A Néppárt megosztott

Az osztrák kormánykoalíción belül a kisebb pártot, az ÖVP-t is megosztotta a két jelölt. Az alkancellár, Reinhold Mitterlehner Alexander Van der Bellent támogatja, ahogy Heinz Fischer korábbi államfő, Erhard Busek korábbi néppárti alkancellár, Maria Rauch-Kallat korábbi néppárti környezetvédelmi miniszter és Irmgard Griss, az államfőválasztás függetlenként induló jelöltje is, aki az első fordulóban harmadik lett. Az ÖVP frakcióvezetője, Reinhold Lopatka viszont Hofert nevezte a jobbik jelöltnek, bár ezzel utalva rá, hogy egyik jelöltet sem tartaná igazán jó államfőnek.

Forrás: AFP/Herbert Pfarrhofer

Norbert Hofer

• Életkor: 45
• Polgári foglalkozás: repülőmérnök
• Párt: Szabadság Párt
• Az elnökválasztás első fordulójában elért eredmény: 35,05%
• A második forduló eredménye: 49,73%
• A német bevándorláspolitikáról: „Szerintem ezt nem tudtuk kezelni. Ez a hiba nagyon sokba került az unió és Ausztria adófizetőinek.”
• Donald Trumpról: „Nem vagyok az új amerikai elnök rajongója, de nagyon remélem, hogy javítja a viszonyt Oroszországgal.”

Mennyire szélsőséges Hofer?

Középosztálybeli burgenlandi család sarja Norbert Hofer, aki 1994-ben kezdett politizálni a Szabadság Pártban, amely igazán a szélsőséges Jörg Haider személyéről emlékezetes az európaiaknak.

A nemzetiszocialista családból származó és már a 90-es években bevándorlás-ellenes Haider vezetésével az FPÖ 2000-ben az osztrák kormánykoalíció tagjává vált, ami miatt az unió szankciókkal is fenyegette Ausztria kormányát.

Haider 2005-ös tragikus halála után került tanácsadóként a pártvezetésbe Hofer. Az elnökválasztási kampányban kevésbé radikális euroszkeptikus arcot mutatott, de például tagja egy nacionalista pángermán szervezetnek, a Marko-Germaniának, ahogy az FPÖ vezetése, Hofer közeli munkatársai is szélsőséges háttérrel rendelkeznek, és ilyen szimbólumokat is használnak – írja róla a BBC.

Forrás: AFP/Roland Schlager

Alexander Van der Bellen

• Életkor: 72
• Polgári foglalkozás: közgazdász professzor
• Párt: független, de korábban a Zöld párt vezetője volt
• Az elnökválasztás első fordulójában elért eredmény: 21,34%
• A második forduló eredménye: 50,27%
• A német bevándorláspolitikáról: „Egy liberális, kozmopolita Ausztriát akarok, amelyik ellenzi a régi határok visszaállítását.”
• Donald Trumpról: „Ami a politikai tartalmat illeti, aggodalomra ad okot – de adjunk neki néhány hónapot.”

Egy migráns politikus

Az orosz és észt szülők gyermeke, Alexander Van der Bellen többszörösen menekült családból származik. Ősei először Hollandiából vándoroltak Oroszországba, majd onnan Észtországba, és a szovjet megszállás után tovább Németországba, és végül Tirolban telepedtek le.

„Íme, mi válhat egy menekültből” – ezekkel a szavakkal konferálta fel egy minapi kampányrendezvényen a tiroli kisváros, Kaunertal polgármestere Van der Bellent, aki ott nőtt fel.

Az elnökjelölt az 1970-es évektől 1994-ig szociáldemokrataként politizált, amikor átült a Zöldek parlamenti frakciójába. 2014-ben még úgy volt, hogy a Zöldek jelöltjeként is indul az elnökválasztáson, de végül független jelölt lett, ám kampányát a Zöldek támogatták anyagilag.

A két jelöltben tulajdonképpen a jelenlegi Európai Uniót feszítő legmarkánsabb ellentét testesül meg:

az európai integrációban hívők és az ezzel szemben szkeptikusak tábora, illetve akik a bevándorlás kezelésében liberális vagy radikális álláspontot képviselnek.

Előzetes eredmények estére lesznek

Vasárnap reggel 7 órakor nyíltak meg az első szavazóhelyiségek, mintegy 6,4 millió választópolgár dönthet arról, hogy a következő hat évben ki legyen Ausztria szövetségi elnöke. Az egyes tartományokban különböző időpontokban nyitnak és zárnak a szavazóhelyek, a kisebb településeken csak néhány órán át adhatók le a szavazatok.
Előzetes eredmények estére lesznek. A levélszavazatokat hétfőn reggel kilenc órától számolják össze, így a végeredményt hétfő késő estig közlik.

Az osztrák elnökválasztás – a szintén vasárnapi olasz népszavazással együtt – újabb elágazás azon az úton, amelyen talán Angela Merkel német kancellár „meghívó” bevándorláspolitikájával indult el két éve az unió, és amelyben váratlan lépést jelentett nemrég a brexit, Nagy-Britannia népszavazása az EU-ból való kilépésről. És bizonyos értelemben felvezetése a most vasárnap a tavaszi franciaországi országgyűlési választásoknak is, amelyen az egyik esélyes jelölt a szintén nacionalista és EU-ellenes Front Nationalt vezető Marine Le Pen, kihívója pedig a nemrég a republikánus előválasztást megnyerő, és gazdasági szempontból inkább liberális Francois Fillon. Sokak szerint Angela Merkel döntésében, hogy negyedszer is újraindul 2017 őszén a kancellári címért, szerepet játszott az egyre éleződő európai ellentét is a migránsválságban.