Szorul a hurok az Iszlám Állam körül, és nem csak a katonai szempontból. A terrorszervezet által ellenőrzött területek zsugorodása, a csempészútvonalak és az olajvezetékek bombázása miatt a bevételek a 2014-es szint felére csökkentek.
Kikiáltásakor évente egymilliárd dollárra becsülték a terrorszervezet bevételeit: ezek főként
az újonnan elfoglalt területek kifosztásából, az olajcsempészetből, a lakosság megsarcolásából, a külföldi támogatásokból, emberrablásokból és a műtárgyak feketekereskedelemből származtak.
Az ellenőrzött területek nagysága és a csempészútvonalak száma mára jelentősen csökkent az iraki, illetve a szíriai kormányerők, valamint a velük szövetséges nemzetközi erők légicsapásai nyomán. A bevételek csökkenése miatt az Iszlám Állam egyre kevesebbet képes fizetni a katonáinak. Ez a folyamat már másfél éve elkezdődött, amikor a korábbi több száz dolláros zsoldot meg kellett felezni, ezért egyre több dzsihádista dezertált.
A Financial Times értesülései szerint
az egyik legnagyobb feketekereskedelmi árucikk mára a dezertált, de szökés közben elkapott harcos lett.
Akit elfogtak, korábban brutálisan kivégezték. Mostanában viszont inkább felajánlják annak az országnak, ahonnan érkezett, hogy váltságdíjért vásárolja vissza. Ezzel azonban nem mindegyik kormány él.
A legtöbb pénzt az Öböl-országok és Szaúd-Arábia kormányától remélnek és kapnak is az emberrablók, a sikertelen dezertőrökért, elfogásuk után,
az átlagos tarifa 50 ezer dollárra tehető fejenként.
Az Iszlám Állam pénzügyeiről részletes beszámolót találhatunk Az Iszlám Állam Kalifátusa - az átalakuló Közel-Kelet című, nemrég megjelent könyvben, amelyet a Külügyi és Külgazdasági Intézet három munkatársa - Arany Anett, N.Rózsa Erzsébet és Szalai Máté - jegyez (Osiris Kiadó, 2016).
Összefoglalójuk szerint fénykorában az Iszlám Állam éves bevételeinek 90 százaléka nem külföldi felajánlásokból, hanem az általuk elfoglalt területekről származó bevételekből származott.
A hódítással kapcsolatos egyszeri bevételek között említik
a bankok kifosztását, amelyből főleg Irakban tettek szert több jövedelemre.
A központi bank moszuli fiókjából például 425 millió dollárt loptak el, amikor bevették a várost. Az elfoglalt területekről elmenekült vállalatok és a lakosság hátrahagyott vagyonának elrablása, az ottmaradók javainak elkobzása, a stratégiai víz- és gáztárolók elfoglalása is az egyszeri bevételeket növelte.
A folyamatos jövedelmet a kőolaj- és földgázlelőhelyek kiaknázása jelenti, az olajtermelési kapacitás 60 százaléka Szíriából származik. Az olajat a nemzetközi feketepiacon értékesítik a szomszédos országokban, ehhez az Iraki Kurdisztánon, Törökországon és Jordánián keresztülmenő csempészhálózatot használják, illetve új alagutat is építettek főleg Törökország felé. (A török hatóságok 500 olyan illegális alagutat találtak, amelyek a szíriai Ezmerin városból indultak, és ez csak egy tétel a sok közül.)
A csempészáruk között szerepelnek más természeti erőforrások is (például foszfát, cement, gabona) és elterjedt
a műkincsek kereskedelme is, az Iszlám Állam ugyanis gyakorlatilag szabadrablást engedélyezett a csempészeknek bizonyos „adó" megfizetése után,
miközben maga az állam is részt vesz a kereskedelemben. A csempészeknek az ellopott érték egyötödét számítják fel adóként, arra hivatkozva, hogy az állam jogosult a földből kinyert kincsek után vámot szedni.
Tavaly már a lakosság és a vállalatok adóztatása jelentette az elsődleges bevételi forrást: az elfoglalt területeken adót kell fizetni a cégeknek, a magánszemélyeknek a személyi jövedelmek után, de áru- és értékadót vetettek ki a mezőgazdasági termelésre, a nem muszlim közösségekre, a stratégiai helyeken való átkelésre, és a kereskedelemre is.
A kalifátus területén élő közalkalmazottak fizetésének 50 százalékát szintén adó címén veszik el.
Ezen kívül a külföldi állampolgárok elrablásából származó váltságdíjak, és
a külső támogatások (főként Katarból, Szaúd-Arábiából és az Egyesült Arab Emírségekből) jelentenek állandó bevételt az Iszlám Államnak.
A KKI kutatói szerint a kalifátus visszaszorulásával a belső forrásokból származó bevételek mérséklődtek, a költségek azonban a légicsapások miatt megnövekedtek. Éppen ezért az Iszlám Állam ma már egyre kevésbé tudja ellátni az „állami" feladatokat az elfoglalt területeken, és kénytelen csökkenteni a katonák zsoldját.
A lakosság életszínvonalának folyamatos csökkenése révén kevesebb az adóbevétel, miközben
a támadások miatt megsérült infrastruktúra újjáépítése növeli a költségeket.
A szíriai háborúnak 2011 óta hivatalos adatok szerint több mint 300 ezer áldozata van, ebből 86 ezren civilek. Vanak olyan források is, amelyek félmillióra teszik az áldozatok számát. Az ENSZ adatai szerint pedig Irakban 2014 óta 25 ezer civil esett áldozatul az Iszlám Állam terjeszkedésének.