A javaslatot múlt hétfőn terjesztette vitára a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP), és péntek estig 9-et fogadott el a parlament a 18 pontból, köztük azt, amely szerint a miniszterelnök összes hatásköre a mindenkori köztársasági elnökre száll át – akinek a jövőben államfő lesz a megnevezése –, jóváhagyta azt, hogy az államfő jelölhesse ki és menthesse fel a minisztereket, hogy törvényerejű rendeleteket hozhasson, hogy visszaküldhesse a megszavazott törvényeket a parlamentnek átdolgozásra, hogy az alkotmánybíróságot a törvények felülvizsgálatára utasíthassa – miközben ő nevezhessen ki 12-t a 15 alkotmánybíróból.
A vasárnap elfogadott utolsó, 18. pont szerint az államfő megtarthatja párttagságát annak ellenére, hogy eddig köteles volt politikailag semleges maradni.
Bár immár az összes pontot elfogadta a török parlament, a szabályok szerint szükség van még egy második, végső szavazásra, hogy az megerősítse az eddigi döntéseket. Ez a voksolás várhatóan szerdán lesz.
Ha az 550 képviselő közül legalább 330 igennel szavaz, akkor a változtatásokról népszavazást tartanak.
Ha valamelyik pont nem kapja meg a 330 voksot, akkor az kimarad a reformcsomagból, hiába szavazta meg a parlament első nekifutásra.
A prezidenciális rendszerre átállást szorgalmazó Recep Tayyip Erdogan török elnök pártjának, az AKP-nak csak 316 helye van a parlamentben, ám számíthat a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártjának (MHP) 39 voksára is,
így pedig már 355 mandátum támogathatja a reformokat, azaz 25-tel több az elfogadáshoz szükségesnél.
A kemalista ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) – amelynek 134 képviselője van – már korábban elmondta, attól tart: Törökország tekintélyelvű pártállammá válik, amelyet egyetlen ember ural.
Az állam egy politikai pártra zsugorodik, amely később állampártba fordul át. Ez veszélyes"
– mondta Deniz Baykal, a CHP egyik képviselője.