Egyre több országban tiltják az arcot eltakaró ruhákat

Európa több országban is bevezették az arc teljes eltakarásának a tilalmát. Számos politikus nyíltan kiállt emellett, de már nemcsak saját országában, hanem, demonstrálva véleményüket, nem hajlandóak felvenni a fejkendőket sem az őket esetleg vendégül látó muszlim országokban. 

Norvégiában a napokban nyújtották be azt a törvényjavaslatot, amely tiltaná az arc elfedését valamennyi oktatási intézményben. A kormány célja, hogy tiltsák az arcot elfedő muszlim fátyol viselését az óvodákban, az iskolákban és az egyetemeken. Ezzel a kezdeményezésével pedig Norvégia beállt azoknak az európai országoknak a sorába, ahol hasonló korlátozások már életbe léptek – írja a Daily Mail.

Norvégiában az érintett intézményeknek szeptember 20-ig kell reagálniuk a javaslatra. A leendő tilalom

a teljes arcot eltakaró nikáb, símaszk és arcmaszk viseletére terjedne ki, kivételt képezne ez alól a védőmaszk viselete.

A londoni székhelyű Országos Diákszövetség norvégiai – mintegy 230 ezer tagot számláló – szárnya jelezte, hogy ellenzi a javaslatot.

Hasonló tiltó rendelkezés többek között Franciaországban, Hollandiában, Belgiumban, Bulgáriában és Bajorországban is létezik már.

Norvégiában kisebbségi kormány van, amiben a jobbközép Konzervatív Párt a radikális Haladás Párttal kötött koalíciót. A kormány részéről azt mondták, hogy a törvényjavaslatot az ellenzék soraiból is támogatni fogják.

A törvény elfogadásával Norvégia lenne az első skandináv állam, amely tiltaná mind a gyerekeknek, mind a felnőtteknek az arc elfedését.

Per Sandberg ideiglenes bevándorlás- és integrációügyi miniszter azt mondta, hogy az arcot elfedő viselet, mint a burka vagy a nikáb, nem része a norvég oktatásnak. Továbbá azt is mondta, hogy a teljes arcot elfedő öltözék

elnyomja a nőket, és semmi keresnivalója sincs Norvégiában".

Torbjoern Roe Isaksen oktatási miniszter szerint minden okuk megvan azt hinni, hogy a parlament jóváhagyja majd a tiltó javaslatot.

Egy nő teljesen elfedett arccal a párizsi utcán Forrás: ONLY FRANCE/SERGE ATTAL/ ONLYFRANCE.FR/Serge Attal

Emberjogi és biztonsági kérdés

Mindegyik európai országban ügyeltek arra, hogy ne vallási alapon tiltsák az arc elfedését, ezért minden olyan eset a törvény hatálya alá került, amikor maszkkal, álarccal, bukósisakkal, vagy bármilyen más módon válik valaki felismerhetetlené.

A törvényalkotók szerint az arc eltakarása biztonsági kockázatot is jelenthet, de a tiltás nem vonatkozhat csak a muzulmán viseletekre, mivel nem mindegyik esetében válnak felismerhetetlenné a viselőjük.

Nagy-Britanniában nincs olyan törvény, amely korlátozná vallás alapján az emberek viseletét, azonban egy 2007-ben kiadott oktatási irányelv alapján a közintézményekben, illetve a felekezeti iskolákban is be lett tiltva a nikáb viselete.

Hollandiában az arc elrakását tiltó törvény átment az alsóházon, azonban az elfogadásához a szenátusi jóváhagyás is szükséges. A törvény megtiltaná a burka, a sisak és az arcmaszk viselését a tömegközlekedésben, valamint az oktatási, az egészségügyi és a kormányzati épületekben is. A törvényjavaslatot tavaly Ronald Plasterk belügyminiszter javasolta azzal indokkal, hogy

a kommunikációt gátolja az iszlám női viselet, illetve veszélyforrást is jelent, ha valaki nem azonosítható.

A tervezett bírság elérheti akár a 410 eurót is.

Németországban Thomas de Maiziere belügyminiszter javasolta, hogy vezessék be a burka részleges tiltását. A miniszter, Merkel egyik legközelebbi szövetségese, azt mondta, hogy

olyan helyekre, ahol társadalmunk együttéléséhez szükséges"

terjedjen ki a tiltás, úgymint a hivataloknál, iskoláknál, egyetemeknél, bíróságoknál, vagy a tüntetéseken is.

Nikábot viselő tüntetők a nikábot tiltó törvény ellen, Franciaországban Forrás: Citizenside/martyn wheatley/Martyn Wheatley

Franciaországban 2004-ben fogadták el azt a törvényt, amely betiltotta minden vallási öltözet és jelkép viselését az iskolákban.

A tilalom nemcsak a muszlim fejkendőre, hanem a zsidó fejfedőre és a keresztek viselésére is kiterjed.

2011-ben szintén Franciaországban – Európában elsőként – lépett életbe az a törvény, amely tiltotta, hogy nyilvánosan bárki az arcát elfedje.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága már több döntésével is a francia tiltások mellé állt. A strasbourgi bíróság szerint nem sértette az arányosság elvét az a normandiai iskola, ami 2004-ben kizárta tanulóit, miután – vallási okból – nem vették le a fejkendőt, és inkább nem vettek részt a tornaórán. A határozat szerint az iskolásoknak sem a szabad véleménynyilvánításhoz, sem a vallás szabad gyakorlásához fűződő joga nem sérült. Ezután a diákok távoktatásban fejezték be a tanulmányaikat.

Ugyanebben az évben ismét a strasbourgi bírósághoz fordult akkor egy 24 éves muszlim nő, aki szerint a francia „burkatörvény" sértette a meggyőződését, hiszen nem családi nyomásra, hanem vallási meggyőződésből takarja el az arcát. A bíróság határozatában viszont kimondta, hogy a társadalmi együttélés feltételeinek megőrzése legitim cél a francia hatóságok részéről. A francia kormány szerint a törvény nem vallásellenes, hiszen nyilvános helyen semmivel sem szabad eltakarni az arcot, így a bukósisak vagy álarc viselése is tilos.

Belgiumban egy 2011-es törvény szabályozza az arc teljes elfedését. A törvény megtiltja, hogy nyilvános helyeken az arcot részben, vagy teljesen elmaszkírozzák, vagy elfedjék olyan módon, hogy az felismerhetetlenné váljon. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor munkahelyi követelmények miatt kell maszkot hordani, vagy karneválok illetve egyéb rendezvények esetében. A jogsértéseket pénzbüntetéssel és/vagy legfeljebb hét nap börtönnel sújthatják.

Vásárlók muszlim viseletben Forrás: Photononstop/Photononstop/Alain Le Bot

Bulgáriában tavaly szeptemberben fogadták azt a törvényt, amely nyilvános helyeken tiltja az arcot részben vagy teljes egészében elfedő viseletet. Kivételt jelent, ha munkahelyi követelmények, vagy egészségügyi okok miatt kell az arcot eltakarni.

A kezdeti jogsértések miatt 100 eurós pénzbüntetést, a megismétlő jogsértések miatt már 750 eurónak megfelelő bírságot szabnak ki.

Olaszországban jelenleg is vita folyik arról az 1975-ös törvényről, amelynek célja a közrend védelme azáltal, hogy tiltja a maszkok, bukósisak, vagy fátylak viselését az utcákon. A bevándorlásellenes Észak Liga októberben törvényjavaslatot nyújtott be Lombardia régióban, amely tiltaná a burka, a nikáb és a burkini viselését is. Az olasz Riviérán a kórházakban, illetve a nyilvános helyeken is tiltják a nikáb viselését.

Az északi liguriai régió tisztviselői bejelentették, hogy a burka betiltásával a nők szabadságjogainak a megvédéséért állnak ki.

Svájc alsóháza szeptemberben hagyta jóvá az országos burkatilalmat, azonban az intézkedés még nem lett érvényes valamennyi kantonban. Ticino Köztársaság és Kanton, az ország legdélibb kantonja, ahol a burka viselését már tiltják, a jogsértőket 100 svájci frank pénzbüntetéssel sújthatják.

Három további országban – Görögország, Portugália és Spanyolország esetében –, ahol Észak-Afrika és a Közel-Kelet is határos, és amelyeken keresztül a muszlim hatás is érzékelhető – akár a migrációs krízis miatt is – tiltják a női iszlám viseletet.

Idén év elején Marokkóban tiltották be a teljes testet fedő burka kereskedelmét és gyártását – írta a BBC. Egy belügyminisztériumi forrás biztonsági okokkal indokolta a döntést. Az arab királyság üzleteit tájékoztatták a tiltásról és arról, hogy

negyvennyolc órájuk van megszabadulni az ilyen ruhadaraboktól.

Politikai küzdelmek

A kérdés még jobban a középpontban került, amikor 2017-ben számos európai politikus ellátogatott a Közel-Keletre. A múlt hónap végén Angela Merkel német kancellár Szaúd-Arábiába utazott, hogy tárgyaljon Szalman szaúdi királlyal. A német politikus azonban nem vett fel fejkendőt, miközben

Szaúd-Arábiában szigorúak a női öltözködési előírások. A muszlim országok közül például Afganisztán mellett itt a legelterjedtebb a burka viselete.

Európában kevés muszlim nő hordja a testet teljesen elfedő burkát Forrás: AFP/Farshad Usyan

Hasonlóan járt el Theresa May is brit kormányfő is, aki a brexit után első külföldi utazásai alatt ellátogatott Jordániába, majd Szaúd-Arábiába is. Utóbbi esetében a miniszterelnök szintén a szigorú szokást mellőzve tárgyalt Muhammad bin Najef koronaherceggel. De ugyanígy tett korábban Hillary Clinton és Michelle Obama is, de a jelenlegi First Lady, Melanie Trump is fejkendő nélkül szállt le az elnöki különgépről Szaúd-Arábiában Donald Trump amerikai elnök oldalán – írja az ABC News. A cikk beszámolója szerint a Trump-delegáció női tagjai közül senki nem viselt fejkendőt.

Nagyobb visszhang azonban az év elején Marine Le Pen radikális francia elnökjelöltnek libanoni látogatásakor történt. Le Pen nem volt hajlandó találkozni a libanoni főmuftival, mert a megbeszélés idején fejkendőt kellett volna viselnie. Libanon azonban előzetesen közölte, hogy a találkozónál elvárja, hogy Le Pen fejkendőt viseljen.

A francia politikus a kamerák előtt utasította vissza a fejkendő viselését.

– írja az Arab News. Több beszámoló is arról szólt, hogy a politikus azt mondta, hogy „nem vagyok hajlandó eltakarni magam" és a találkozó helyszínéről stábjával azonnal távozott.

A magát a világ első feminista kormányának meghatározó svéd politikai vezetés viszont nem így gondolkodik. Ann Linde svéd kereskedelmi miniszter szintén az év elején a delegációjával Iránba látogatott, hogy kereskedelmi megállapodásokat kössenek. A 15 fős svéd delegációban 11 nő volt, a fényképekből az látszik, hogy női svéd delegáltak fejkendőben jelentek meg a tárgyalásokon. Az iráni nők jogaiért küzdő My Stealthy Freedom vezetője a Facebookon reagált az önellentmondásra.

A női kormánytisztviselőknek el kellett volna ítélniük a tisztességtelen iráni helyzetet. Szeretnénk megismételni, hogy nem azt kérjük, jöjjenek és mentsék meg az iráni nőket. Csak azt, hogy ragaszkodjanak az elveikhez"

– fejtette ki véleményét Masih Alinejad emberjogi aktivista.