Fethullah Gülen muzulmán hitszónok korábban Recep Tayyip Erdogan török elnök szövetségese volt, de miután viszonyuk megromlott, Gülen az Egyesült Államokba költözött.
Ankara azzal vádolja Gülent, hogy ő szervezte meg a tavalyi puccskísérletet a török hatalom ellen.
Ankara terrorszervezetnek tekinti Gülen mozgalmát és rendszeresen kéri, hogy Németország adja ki a szervezett ott menedéket talált embereit. Valószínűleg Berlin nyáron meghozott elutasító döntése is hozzájárult ahhoz, hogy a két ország viszonya megromlott.
A két NATO-szövetséges viszályának legutóbbi fejleményeként Törökországban két újabb német állampolgárt vettek őrizetbe a héten, valószínűleg politikai okból. Így már összesen 14 német állampolgár van őrizetben Törökországban.
Angela Merkel német kancellár a történtekre reagálva egy pénteki választási gyűlésen azt mondta, hogy a kormánynak "határozott választ" kell adnia, s az utóbbi időszak fejleményei miatt szükségessé válhat, hogy Berlin "átgondolja" viszonyát Ankarával. Merkel hozzátette,
Ankara politikája miatt nem lehet teljesíteni azt a török igényt, hogy az Európai Unió tárgyaljon az EU-Törökország vámunió továbbfejlesztéséről
A Der Spiegel meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írta: a török kormány április végén kérte a német külügyminisztériumtól, hogy fagyassza be a Gülen-hálózat 80 állítólagos tagjának a javait. A német kormány június végén utasította el a kérést arra hivatkozva, hogy az jogilag megalapozatlan.
A német külügyminisztérium hivatalosan nem volt hajlandó nyilatkozni az ügyben.
A Der Spiegel magazin úgy értesült, hogy
53-ra nőtt azoknak a személyeknek a száma, akiknek a kiadatását Ankara ebben az évben kérte Németországtól
. Ez már most több, mint a tavalyi összes kiadatási kérelem száma.