Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az ENSZ-közgyűlés 72. ülésszakának általános vitájában első ízben felszólaló amerikai elnök, aki korábban „tűzzel-vassal” fenyegette meg
a sorozatos kísérleti atomrobbantásokat és ballisztikusrakéta-kísérleteket végrehajtó Phenjant,
leszögezte: Kim Dzsongun észak-koreai vezetőnek az atomfegyverek után folytatott vakmerő hajszája az egész világot felmérhetetlen emberi veszteségekkel fenyegeti.
A rakétás ember öngyilkos küldetésbe hajszolja magát és a rendszerét”
- mondta Trump a phenjani vezetőre utalva.
Az Egyesült Államokról szólva hozzátette: „Ha meg kell védenünk magunkat vagy szövetségeseinket,
nem lesz más választásunk, mint teljesen lerombolni Észak-Koreát.”
Előzőleg António Guterres ENSZ-főtitkár az észak-koreai válság politikai megoldását szorgalmazta, és óva intett attól, hogy vakon rohanjanak az Észak-Koreával való háborúba.
Phenjan péntekre virradóra újabb ballisztikus rakétát bocsátott fel. A rakéta átrepült Japán második legnagyobb szigete, Hokkaido felett, majd a Csendes-óceánba zuhant. A rakéta körülbelül 3700 kilométeres hatótávolságú volt és 770 kilométeres magasságban repült.
Szeptember 3-án pedig az észak-koreai állami média bejelentette, hogy
sikeres atomrobbantást hajtottak végre.
Erre válaszul az ENSZ Biztonsági Tanácsa újabb szankciókat fogadott el a kommunista országgal szemben, és megtiltották az észak-koreai textilexportot, illetve felső határt szabtak a nyersolajimportnak.
A kommunista állam soha nem látott pusztulással fenyegette meg az Egyesült Államokat, válaszul újabb büntető intézkedésekre.
Trump ismételten „szégyenletesnek” nevezte az általa „korrupt diktatúrának” nevezett Iránnal a hat nagyhatalom által 2015-ben megkötött szerződést, amelynek értelmében a gazdaságát sújtó szankciók fokozatos feloldásáért cserébe Teherán polgári célokra korlátozza atomprogramját.
Felszólította a tagállamokat, hogy egyesüljenek az iráni atomprogram leállítása
és a világszerte erőszakcselekményeket végrehajtó „vesztes terroristák” megfutamítása érdekében.
Az amerikai elnök bírálta a Venezuelában a „szocialista diktatúra” alatt kialakult „elfogadhatatlan helyzetet”. „Nem maradhatunk tétlenek. Szomszédos országként és felelős barátként célt kell felmutatnunk” a venezuelaiak számára:
„visszaszerezni a szabadságukat, sínre tenni az országot, és visszanyerni a demokráciát” - hangsúlyozta.
Szíria kapcsán az elnök kijelentette: Washington a harci cselekmények kiszélesedésének megakadályozására, valamint a politikai rendezésre törekszik Szíriában. Trump közölte: támogatja, hogy a migránsokat a származási országukhoz minél közelebb telepítsék át. Hangsúlyozta: a menekültek áthelyezésének olyan módján dolgozunk, amely segít azokon az embereken, akik rettenetesen bánásmódban részesülnek, és
lehetővé teszi az esetleges hazatérésüket.
Az elnök rámutatott, hogy az ellenőrizetlen bevándorlás oka gyakran azoknak az állampolgároknak az alacsony jövedelme, akiknek érdekeit semmibe veszik.
Donald Trump amerikai elnök beszédében megismételte azt a szándékát, hogy országa külpolitikáját - az „Amerika az első” választási jelszóhoz hűen -, az Egyesült Államok érdekeihez igazítja. „Az Egyesült Államok elnökeként mindig Amerikát fogom az első helyre helyezni” - jelentette ki Trump. Szerinte hasonló módon kell cselekedniük más állam- és kormányfőknek is.
Minden felelős állami vezetőnek kötelessége a saját polgáraik szolgálata”
- mondta Trump, aki beszédében több alkalommal is hangsúlyozta az államok szuverenitásának elvét.
„Az Egyesült Államok a jövőben is nagy barátja marad a világnak, és mindenekelőtt a szövetségeseinek” - ígérte Donald Trump. Hozzátette azonban, hogy senki sem köthet vele olyan egyoldalú szerződést, amely révén az Egyesült Államok viszonzásul semmit sem kap.
