A hadsereg figyelmeztetése szerint
a terroristák továbbra is fenyegetést jelentenek,
annak ellenére, hogy a hadsereg leverte az Iszlám Állam dzsihadista szervezethez köthető lázadást.
A szenátus és a képviselőház többsége - 240 támogató és 27 ellenző szavazattal - amellett döntött, hogy 2018 végéig hosszabbítsák meg a rendkívüli állapotot Mindanao szigetén. A szavazást megelőzően Delfin Lorenzana védelmi miniszter arra figyelmeztetett, hogy a dzsihadista harcosok épp a vereségükből készülnek talpra állni Marawi városában, és új támadásokat terveznek.
"A lázadás nem ért véget, csak más helyen folyik tovább" - mondta Lorenzana a szenátoroknak és képviselőknek.
Az ellenzők szerint
a rendkívüli állapot kiterjesztése alkotmányellenes,
és hangot adtak félelmüknek amiatt is, hogy egy ilyen lépés oda vezethet, hogy Duterte a Fülöp-szigetek teljes területén bevezeti ezt az intézkedést.
Francis Pangilinan szenátor, az ellenzéki Liberális Párt vezetője egyértelmű alkotmányos alap nélkül elutasítja a rendkívüli állapot kiterjesztését.
Fennáll a veszélye, hogy azzá a szörnnyé válunk, amelyet hatástalanítani akarunk, amely nem tiszteli sem a törvény, sem a rendet, sem az alkotmányt
- mondta.
A májusban kirobbant marawi erőszakhullámnak, az Iszlám Állam dzsihadista szervezettel szövetséges
Maute csoport fegyveresei és a kormánycsapatok közötti harcoknak összesen
1100 halálos áldozatuk volt,
hozzávetőleg félmillió embert kényszerítettek otthona elhagyására, Marawi mecsetekkel tarkított központi üzleti negyedeit és lakóövezeteit pedig háborús övezetté változtatták.
A szélsőségesek Marawi elleni támadása arra késztette Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki elnököt, hogy május 23-án - hatvan napra - rendkívüli állapotot hirdessen Mindanao szigetén.