Román történész: Nem ígértek autonómiát az erdélyieknek 1918-ban
![1918, román nagygyűlés, Gyulafehérvár](https://cdn.origo.hu/2023/12/6wdbbd2qBUyYj0jGqWD7awwMxCBLtfd0hMhn2AP--v8/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2NkNDFlOGJkMmU3MDRkNmY5OGU5NDhmOTlkYjRlYTNi.webp)
Diaconescu azon véleményének ad hangot, miszerint a Lenin és Wilson amerikai elnök által hangoztatott elv, a „népek önrendelkezési joga” következtében omlott össze az Osztrák-Magyar Monarchia, és ez vezetett a nemzetiségek elszakadásához.
Ha tényleg érvényesült a „népek önrendelkezési joga”, akkor hogyan került 3,3 millió magyar az ország határain kívül?
Valójában ez a jog csak a győzteseket illette meg, és nem etnikai, hanem politika jelleggel alkalmazták.
Szerinte a Magyar Királyság felbomlása a budapesti kormányok magyarosító politikájának „köszönhető", de természetesen „elfelejti” megemlíteni, hogy
a XIX. század végén a 2,8 milliós magyarországi románságnak kb. 2 500 román nyelvű iskolája volt, míg a 6 milliós Román Királyságban csak 1 500 iskola működött.
A 40 ezres bukaresti magyarságnak egy, a 150 ezres moldvai csángó közösségnek pedig nulla iskolája volt! Az önkéntes magyarosodásról nyilván egy szót sem ejtett.
Diaconescu szerint az 1918. december 1-én rendezett gyulafehérvári román nagygyűlés centenáriumának – ami Románia nemzeti ünnepe – semmi köze sincs az ország siralmas állapotához, például az autópályák hiányához.
A Magyarországnál területileg két és félszer nagyobb keleti szomszédunkban nagyjából 750 km autópálya van.
A 415 km-re tervezett észak-erdélyi autópályát 2004 óta „építik”, eddig 52 km készült el belőle, „csekély" 1,4 milliárd euróért. A Székelyföld közeli Brassó repülőtere 27 éve „épül”. Tehát a nemzeti büszkeség román értelmezésben nem találkozik a gazdasági, infrastrukturális, társadalmi stb. fejlettséggel! Vajon mire lehetnek ők akkor büszkék? A 9 millió szegényre, a 4,5 millió kivándorlóra, vagy a mindent átszövő korrupcióra?
A történész azt is állította, hogy a gyulafehérvári nagygyűlésen nem ígértek autonómiát ez erdélyi magyaroknak, csupán
teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő népnek,
és szerinte ez létre jött Romániában! Az erdélyiek erről másképp vélekednek. A teljes nemzeti szabadság XXI. századi megfelelője a területi autonómia!
Konkrétan ezt ígérték a románok a határon túli testvéreinknek, a kedves olvasó pedig eldöntheti, hogy mi is valósult meg belőle:
• Minden nép számára a saját nyelvén biztosít oktatást, közigazgatást és ítélkezést az illető néphez tartozó személyek által,
és a lakosok számának arányában minden nép képviseleti jogot fog kapni a törvényhozó testületben és a kormányzati szervekben.
• Egyenlő jogok és teljes autonóm vallásszabadság az Állam minden felekezete számára.
• Teljes sajtó-, gyülekezési és egyesülési szabadság, minden emberi gondolat szabad hirdetése.
Szerinte álproblémát kreálnak az erdélyi magyar közösség vezetői, ha számon kérik a megígért, de soha meg nem adott jogokat a román államtól.
A román nemzeti ünnep tiszteletére is felszólítja a helyieket, szerinte ez sokkal fontosabb, mint március 15. ünneppé nyilvánításánál az erdélyi magyarok számára. Azt, hogy a határon túliakat is megilletné a tisztelet, nyilván figyelmen kívül hagyja.
Továbbá azt sérelmezi, hogy tavaly a magyar történészek háromkötetes könyvet adtak ki a székelyek történelméről, de ebbe nem vonták be a román történészeket. Talán előbb azon kellene elgondolkodnia, hogy 99 év elteltével miért nincs még mindig területi autonómiája a Székelyföldnek...