Az iraki légierő előző este röpcédulákat dobott le, és felszólította a lakosságot, hogy hagyják el a városrészt, ami az óvárost és a Tigris folyó nyugati partján fekvő három szomszédos kerületet foglalja magába. A támadásban a hadsereg, a rendőrség és a terrorellenes egységek kommandósai vesznek részt.
Ezekben a moszuli városrészekben mintegy 250 ezer ember él, és a segélyszervezetek féltik az onnan menekülők biztonságát.
Attól is tartanak, hogy a dzsihadisták élő pajzsként fogják használni a civileken, akiknek alig van vizük és élelmük, ráadásul nincs áramellátás és a kórházi szolgáltatások is csak korlátozottan vehetők igénybe.
Az észak-iraki Moszul visszafoglalása gyakorlatilag az Iszlám Állam által három éve kikiáltott "kalifátus" iraki részének végét jelentené. Az IÁ vezetője, Abu Bakr al-Bagdadi Moszult tette meg a "kalifátus" székhelyévé -
ez az utolsó iraki nagyváros, amely még az dzsihadisták kezén van.
Az amerikai légierő támogatását élvező iraki erők nyolc hónapja indították offenzívájukat Moszul visszafoglalására.
A város felszabadítása a vártnál hosszabb ideig tart, a szélsőségesek ugyanis elvegyültek a civil lakosok között.
Rejtett pokolgépekkel, gépkocsis és motorkerékpáros öngyilkos merényletekkel, orvlövészek bevetésével és aknatámadásokkal próbálták fékezni a kormányerők előrenyomulását.
Az óvárosi harcokban a legfőbb cél a középkori an-Núri nagymecset, és a mellette lévő híres ferde minaret visszafoglalása,
amely felett 2014 óta lobog az Iszlám Állam zászlaja. A mecset elfoglalása jelképes jelentőséggel is bír, al-Bagdadi ugyanis ott kiáltotta ki az Irak és Szíria nagy részét magába foglaló kalifátust.