A francia rendőrség szerint a nagy tömegrendezvényeket - mint a párizsi Champs-Élysées sugárúton vagy Strasbourg központjában tartott karácsonyi vásárokat - betontömbökkel biztosítják. Ezek az intézkedések azonban ideiglenesek.
A Szajna partján, a sétálóutcás szakaszokon nyitva hagyták a lehajtókat a mentők számára, de a rendvédelmi szervek járművei akadályozzák a gépkocsik behajtását.
Nagy-Britanniában, amely 2017-ben három gázolásos támadás célpontja volt, a főváros több hídjára kordonokat szereltek fel, megakadályozandó, hogy a járművek felhajtsanak a járdára, ahogyan ez a London Bridge hídon történt.
A Buckingham-palotában módosították az őrségváltás idejét és egyes bejáratokat lezártak, hogy csökkentsék a támadások kockázatát.
Többek - így a Lordok Házának egyes tagjai - azt követelik, hogy gépkocsik bérbeadása esetén szigorúbban ellenőrizzék a bérlők személyazonosságát.
Az öt halálos áldozatot követelő április 7-i stockholmi támadás után a svéd fővárosban oroszlán formájú betonkerítéseket állítottak fel a sétálóutcákban.
A városháza a merénylet helyszínén gránittömböket állíttatott fel, hogy lassítsa a járművek haladását, valamint további 40, a korábbinál jóval súlyosabb - a 900 kilogramm helyett három tonnát nyomó - betonoroszlánt rendelt.
Berlinben a 2016. december 19-i gázolásos merénylet után betonkerítéseket építettek a karácsonyi vásárok védelmére, de a legtöbbjét azóta lebontották. Több azonban továbbra is ott áll a város emblematikus helyein, így a Potsdamer Platz és a nagykövetségek közelében. Szomszédjaitól eltérően Németország nem vezényelt katonákat az utcákra a területén elkövetett merénylet után.
A belga hatóságok betontömböket, homokzsákokat és teherautókat alkalmaznak a tömegrendezvények védelmére. A rendőri jelenlétet is megerősítették a diplomáciai épületek, az európai intézmények és az egyházi létesítmények közelében, valamint az utcákon és a tömegközlekedésben.
A Vatikánban a Szent Péter térre vezető Via della Conciliazonét 2016-ban lezárták a forgalom elől az irgalmasság éve alkalmából. Az intézkedést a szentév végeztével meghosszabbították, a sugárút vége kordonokkal és hatalmas rendőri jelenléttel védett sétálóutca.
Az osztrák belügyminisztérium szóvivője, Karl-Heinz Grundböck elmondta, hogy országában alkalomszerűen hoznak biztonsági intézkedéseket, például betontömbök elhelyezésével a karácsonyi vásárok védelmére.
A szóvivő szerint azonban „illúzió azt hinni, hogy százszázalékosan kizárható a kockázat”. Grundböck szerint „lehetetlen úgy szétválasztani a gyalogosokat és a járműveket, hogy teljesen kizárható legyen egy támadás”, és az útakadályok elhelyezése tulajdonképpen inkább egyfajta tudat alatti, placebohatást vált ki.
Habár Spanyolországban az elmúlt években nem volt példa terrortámadásokra, a csütörtöki, 14 halálos áldozatot és mintegy 130 sebesültet (köztük egy magyart) követelő barcelonai gázolás ráébresztette az embereket arra, hogy nem teljesen védettek a merényletekkel szemben - írta a spanyol média pénteken.
Egyes sajtóorgánumok szerint egyáltalán nem meglepő, hogy az elmúlt 13 év legbrutálisabb spanyolországi támadásának számító csütörtöki gázolásos merényletet éppen Katalónia autonóm közösség székhelyének, Barcelonának a szívében követték el.
Az El Público című spanyol internetes lap például arról ír, hogy az elmúlt hónapokban jelentősen kiéleződtek az ellentétek a katalán kormány és a spanyol belügyminisztérium között, mert a katalán rendőrség továbbra sem fér hozzá a Terrorizmus és Szervezett Bűnözés elleni Központi Hírszerzés adataihoz és forrásaihoz. Juan Ignacio Zoido spanyol belügyminiszter egyebek között azt sem engedélyezte a katalán rendőrségnek, hogy tagja legyen az európai uniós rendőri együttműködést koordináló Europol szervezetnek.
A La Vanguardia című katalán napilap szerint
a barcelonai hatóságok egyszerűen nem tanultak a nizzai, a berlini, vagy például a londoni merényletek példájából.
A La Vanguardia szerint „nehéz megérteni”, hogy a terroristák által újabban több európai merénylet során alkalmazott gázolásos módszer ellen a helyi hatóságok miért nem tudtak legalább néhány, az autók behajtását megakadályozó oszlopot vagy akadályt kihelyezni Barcelona egyik legforgalmasabb, a turisták és helyiek körében is az egyik legnépszerűbb La Rambla sétálóutca különböző részeire.
A nemzetközi sajtó szerint a csütörtöki támadás jelképesen a nyugati életmód ellen elkövetett merénylet volt.
Az El País című spanyol lap szerint a terrorizmus tudatosan választja ki ellenségeit, és most egy olyan várost választott, amely szinte egyedülálló módon biztosít nyitott, demokratikus és sokszínű teret az emberek számára, a radikalizmus célja pedig pontosan ennek a térnek a lerombolása. A lap szerint az hogy a 2004-es, közel kétszáz halottal járó madridi pokolgépes merényletek óta először, most csütörtökön fordult elő terrortámadás az országban, részben a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálat munkájának köszönhető, ugyanakkor azt is mutatja, hogy
ők sem képesek mindig minden esetleges merényletre felkészülni.
Az El Mundo című napilap spanyol szakértőkre hivatkozva azt írta: az elmúlt időszak megfigyelései alapján megállapítható, hogy Katalóniában a többi autonóm közösséghez képest lényegesen gyorsabban terjed a radikális dzsihadista eszme.
Ennek egyik oka az, hogy az átlagoshoz képest több muszlim él Katalóniában, és a helyi mecsetek nem tartoznak a hatóságok felügyelete alá.
„Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy Barcelona a fővárossal, Madriddal és az észak-afrikai exklávékkal, Ceutával és Melillával egyetemben egyike azoknak a városoknak, ahol a legtöbb a radikális iszlamizmus leginkább elterjedt irányzatának számító szalafizmus követőinek a száma” - írja az El Mundo.