Már a brüsszeli képlet is megvan a migránsok betelepítéséhez

Would-be immigrants stand atop a boarder fence separating Morocco from the north African Spanish enclave of Melilla on October 22, 2014, following a morning assault on the boarder in an attempt to cross into Spain. The flow of migrants scrambling to reach Spain's north African territory Melilla is at double the rate of last year, an official said on October 21 as he defended police after a video showed abuse by border guards. The head of the Spanish government delegation in the territory, Abdelmalik El Barkani, said the number of attempts by desperate migrants to scale the seven-metre (23-foot), triple-layer fence separating Melilla from Morocco has surged in 2014. AFP PHOTO/ BLASCO AVELLANEDA

Itt van az Európai Unió legújabb migrációs javaslata, amely továbbra is a kötelező áthelyezés, vagyis a migránsok betelepítése körül forog. A brüsszeli képlet is megvan a migránsok betelepítéséhez, vagy ahogy a dokumentumban a hazug brüsszeli hivatalnoknyelven nevezik: „a kötelező relokációs mechanizmus aktiválásához". A cél: egész Európában szét akarják teríteni a migránsokat, és folyamatosan növelnék a számukat. Bár a képlet bonyolult és többismeretlenes, az eredmény holtbiztos: futószalagon telepítenék be a migránsokat. Csak a tavalyi adatok alapján Magyarországra azonnal több mint 10 ezer migránst kellene betelepíteni, és ez a szám minden egyes, az EU-ba belépő bevándorlóval együtt nőne. Orbán Viktor miniszterelnök elfogadhatatlannak tartja a brüsszeli tervet, és azt mondta, hogy a magyar kormány saját javaslatot készít.

Az Európai Unió legújabb migrációs javaslatát a bolgár elnökség mutatta be február 14-én. A tervezet alapelve a "többlépcsős szolidaritási mechanizmus", amely

önkéntes és kötelező betelepítéseket is tartalmaz.

A javaslat alapja az Európai Bizottság által 2016 májusában előterjesztett Dublin IV. rendelettervezet, de több ponton jelentősen megváltoztatták azt. A dokumentumról a napokban kezdődnek meg a tárgyalások, majd tavasszal akarják átnyomni a brüsszeli döntéshozatalon, és a nyáron már életbe léptetnék a rendeletet.

Brüsszel erőszakkal is képes lenne a migránsokat betelepíteni Forrás: AFP/Mahmud Turkia

Vaktában lövöldöznek, miközben Európa jövője a tét

A javaslat furcsasága, hogy Brüsszel úgy ötletel a migránsok betelepítéséről, hogy nincsenek is valós idejű adatai arról, hogy mégis mivel is, pontosabban hány elosztásra váró migránssal állunk szemben. A dokumentum is elismeri, hogy tényleges számokat csak abban az esetben lehet meghatározni, ha ismerté válik az EU Menekültügyi Ügynöksége által felügyelendő, valós idejű tagállami részesedési adatokat tartalmazó rendszer algoritmusa.

A próbaszámításokat ezért egyetlen évre, a 2017-es adatokat alapul véve végezték el.

A migránsok elosztásának számítási módszerére továbbra is az eredeti bizottsági javaslat ismert. Eszerint a betelepítésre kijelölt migránsok számának meghatározásakor szem előtt tartanák a tagállam EU-hoz viszonyított lakosság arányát, GDP-arányát, referenciaszámát (50 százalék lakossági arány plusz 50 százalék GDP-arány) és bevezetnék az úgynevezett. „tisztességes részesedés" fogalmát, amely a referenciaszám és az EU összes menedékkérelem szorzata.

10 518 migránst azonnal betelepítenének Magyarországra

Az egy tagállamra jutó „tisztességes részesedés" a menedékkérők egy konkrét, de folytonosan változó száma, amelyet az EU heti rendszerességgel újrakalkulálna egy algoritmus és egy szoftver segítségével. Hetente kell kiszámítani, hogy az adott tagállam elérte-e a „tisztességes részesedés" 100, 160, illetve 180 százalékát. A javaslatban próbaszámítást is végeztek, kizárólag a 2017-es adatokat alapul véve. Magyarország referenciaszáma alapján a tavalyi menedékkérelmének számához viszonyítva a tisztességes részesedése 10 518 személy lenne a becslés értelmében.

Illegális bevándorlók ezreit telepítenék Magyarországra a legfrissebb javaslat szerint Forrás: AFP/Noel Celis

A bolgár elnökségi dokumentum három fázist különböztet meg a válságkezelés és az arra adandó uniós válaszok szempontjából. A fázisok arra vonatkoznak, hogy mennyire nagy egy országban már az elhelyezésre váró migránsok száma. Az első fázis neve is leleplező: „normál körülmények".

Normálisnak eleve azt tekintik, amikor bőven van migráns,

de a kérelmezők száma egy tagállamban egyenlő vagy alacsonyabb, mint a "tisztességes részesedés" (100 százalék). Fenti példánál maradva tehát az normális üzemmód lenne Brüsszel szemében, ha Magyarországon tízezer migráns lenne.

Kötelező áthelyezést rendelhetnek el

„Kihívásos körülmények" nevet kapta, amikor a kérelmezők száma egy tagállamban a tisztességes részesedés (100 százalék) felett van. Első lépésként ilyenkor az EU beavatkozna, a kohéziós alapokból migránsonként pénzügyi támogatást kapnának az országok, míg

a többi tagállam önkéntes betelepítéssel járulhatna hozzá az érintett tagállam tehercsökkentéséhez.

A tagállamoknak kötelező jelleggel, rendszeresen kellene közölnie a betelepítésre vonatkozó felajánlásaikat. A tervezet semmilyen felelősségről vagy hátrányos következményekről nem rendelkezik azon tagállamok esetében, akik önhibájukból kerülnek nyomás alá, és az önkéntesen felajánlott tagállami segítség révén sem képesek visszaállítani a normális körülményeket.

Második lépésként, ha a migránsok mennyisége még súlyosabb (ha a „tisztességes részesedés" 160 százalékát eléri egy adott tagállam, és ez a népessége több mint 0,1 százalékát tenné ki) akkor kötelező áthelyezést rendelnének el, kétéves periódus alatt maximálisan teljesíthető plafonszámként 200 000 menedékkérőt rögzítettek. Ebben a fázisban már minden tagállamnak részt kellene vállalnia kötelező jelleggel.

200 ezer fölött mindenkinek kötelezően részt kell vennie Forrás: AFP/Mahmud Turkia

75 százalékot mindenképpen be kell fogadni

A konkrét intézkedéseket a tanács végrehajtási határozat formájában fogadná el minősített többséggel. Ez esetben minden tagállamnak az úgynevezett „teljes allokációs részesedése"

legalább 75 százalékát kellene fogadnia,

a fennmaradó 25 százalékot lehetne alternatív intézkedésekkel kiváltani: 5 százalék erejéig az unión kívülről történő áttelepítéssel, illetve betelepítendő személyenként 30 000 euró összeggel. A harmadik fázis, a súlyos válsághelyzet, ha valamely tagállam elérné a tisztességes részesedés 160 százalékát.

Így működne a migránsmatek

Csak Görögországban tavaly 59 ezer új kérelmet regisztráltak, ebből a „tisztességes részesedés" aránya közel 13 ezer kérelmező. Ez azt jelenti, hogy

csak Görögországból 46 ezer migránst telepítenének be más tagállamba.

Ebből a 46 ezer főből, a rendelkezésre álló adatok és a tervezet logikája alapján Magyarországnak 737 főt kellene áthelyeznie. Tehát ennyien érkeznének csak Görögországból, azonnal.

A tervezet alapján, ahogy fent is írtuk, minden tagállamnak az úgynevezett „teljes allokációs részesedése" háromnegyedét kötelezően fogadnia kellene, a fennmaradó egynegyedet lehetne alternatív intézkedésekkel kiváltani, például 5 százalék erejéig az EU-n kívülről történő áttelepítéssel, illetve migránsonként 30 ezer euró (90 millió forint) összeggel. E logika alapján Magyarországnak 553 főt kellene mindenképpen áthelyeznie csak a Görögországba tavaly érkezett migránsokból és a fennmaradó 25 százalékos részt 5 520 000 euró (1,7 milliárd forint) befizetésével válthatnánk ki.

Brüsszel továbbra is ragaszkodik a kötelező kvótához Forrás: AFP/Mahmud Turkia

Ez azonban messze nem a vége lenne. További négy olyan tagállamból (Németország, Olaszország, Svédország és Ausztria) amelyben a kérelmezők száma a „tisztességes részesedés" felett van, de még nem érték el a 160 százalékos küszöböt, is telepítenének be migránsokat. A javaslat szerint ilyen esetben önkéntes betelepítés lenne, minden önkéntesen átvállalt menedékkérőért 10 000 eurót, illetve nemzetközi védelemben való részesítés esetén további 20 000 eurót fizetnének.

Ahogy azonban ennél is több migráns érkezne ezekbe az országokba, máris a kötelező kvótával könnyítenének rajtuk.

Orbán Viktor: A határvédelem a legfontosabb

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Szófiában elfogadhatatlannak nevezte az EU új javaslatát. A miniszterelnök is felhívta rá a figyelmet, hogy „az új javaslat alapján

Magyarországnak már tízezer embert kellene átvennie évente, korábban ezerről volt szó.

Úgy tűnik, hogy végső soron egy felső határ nélküli kötelező kvótáról van szó". A miniszterelnök jelezte: a magyar kormány saját javaslatot készített, amit át is adott az EU Tanácsának soros elnökségét ellátó Bulgária kormányfőjével, Bojko Boriszovnak. A javaslat lényege, hogy az EU végre ne az elosztást, hanem a határvédelmet helyezze a gondolkodása középpontjába. Nincs értelme addig szétosztásról beszélni, amíg nem garantáljuk a határok légmentes védelmét.

Orbán Viktor múlt vasárnapi évértékelő beszédében azt mondta, a határvédelem a fontos és nem a kötelező kvóta. "Ha ugyanis zárjuk a határokat, senki sem juthat be engedély nélkül, így nem is lesz kit szétosztani" - érvelt, megjegyezve: aki engedélyezi migránsok belépését az országába, az tartsa is meg őket, viselje is a gondjukat.