„Fáradtak vagyunk, de elégedettek is. A visegrádi négyek nagy győzelmet arattak" - mondta a Facebook-oldalán megjelent videóban a miniszterelnök a brüsszeli uniós csúcs első napja után. „Fenyegetett az a veszély, hogy a létrehozandó menekülttáborokból az európai országokba szétosztják a migránsokat.
Ezt a javaslatot sikerült visszavernünk, és a saját javaslatunkat elfogadtatnunk, amely világosan kimondja, hogy az ezután létrehozandó menekülttáborokból senkit sem lehet áthelyezni másik országba az adott ország beleegyezése nélkül.
Így Magyarország továbbra sem lesz bevándorlóország, Magyarország megmarad magyar országnak" - fejtette ki.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke arról tájékoztatott péntek hajnalban, hogy a csúcstalálkozón elfogadott szövegben az szerepel: az Európai Unión belül a zárt menekültközpontok önkéntes alapon, tagállami felajánlás alapján jöhetnének létre, és ezek a szárazföldön és a tengeren érkezett illegális bevándorlók és menekültek kérelmeinek feldolgozását látnák el.
A visegrádi négyek (V4: Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország) korábban hangoztatott javaslatai jelentek meg az EU-csúcson elfogadott zárónyilatkozatban - emelte ki Gálik Zoltán, a Corvinus egyetem docense. Gálik elmondta,
a nyilatkozatról azt tudni, hogy megjelenik benne a határőrizet megerősítése, a másodlagos mozgások megakadályozása, s hogy az állandó és kötelező kvótarendszer lekerült a napirendről.
A szakértő megfogalmazása szerint az EU-nak a túlélését kell biztosítania, az észak és dél közötti komoly feszültséget kell feloldania, s meg kell teremtenie a belső kohéziót.
A Századvég Alapítvány vezető kutatója szerint Angela Merkel német kancellárnak "arcvesztés" az EU-csúcs csütörtöki zárónyilatkozata, mert ő volt a kvótarendszer legfőbb képviselője. Pócza István azt mondta, bár a megegyezés hatalmas előrelépés, a német kancellárnak nem oldódott meg a problémája, mert otthon elő kell adnia, hogy ez a megállapodás nekik is jó. Angela Merkel mindenképpen kancellár szeretne maradni, és folytatni szeretné az európai politikát, ennek viszont ki kell dolgozni a részleteit. Jelenleg egy vázszerkezet van felépítve, amit meg kell tölteni tartalommal, cselekvéssel - tette hozzá.
Pócza István szerint az a kérdés, hogy Merkel a cselekvés mellett áll-e, hogy végrehajtják-e a megállapodást.
A kancellárt szorítja a zárónyilatkozat, az államok és kormányfők, valamint a német polgárok elvárásai is
- jegyezte meg. Kitért arra is, hogy a zárónyilatkozat a visegrádi négyek (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország) álláspontját tükrözi, és nagy előrelépés volt, hogy a V4-ek és a francia államfő közötti találkozón Emmanuel Macron kijelentette, nem fogja támogatni a kvótarendszert.
Angela Merkel német kancellár "jó jelnek" nevezte, hogy az uniós tagországok vezetőinek sikerült megegyezniük egy közös migrációs zárónyilatkozat szövegében, de elismerte, hogy mély megosztottság maradt a tagállamok között. A német kancellár beszámolt arról, hogy
a tagországok megegyeztek a migránsok unión belüli mozgásának szigorúbb ellenőrzésében.
Egyértelmű, hogy mindenki köteles betartani a szabályokat, és hogy egyetlen menedékkérő sem választhatja meg, mely tagországban nyújtja be menedékkérelmét - tette hozzá.
Emmanuel Macron francia államfő a tanácskozás első munkanapja után elmondta: a zárónyilatkozatban tükröződik a francia álláspont, amely a külső határok védelmét, az unión kívüli műveleteket, a felelősséget és az európai szolidaritást hangsúlyozza. Aláhúzta, hogy a szövegben érvényesül az európai együttműködés, és egyértelműen azon országok mellé áll, amelyek frontországként szembesülnek a migrációval. Kijelentette:
Európának még sokáig el kell viselnie a migrációs nyomást.
A kontinens nem sziget, a kihívásnak minden körülmények között ellen kell tudnia állni saját értékeinek tiszteletben tartása, polgárai biztonságának és a nemzeti összetartozás megőrzése mellett - tette hozzá.
Giuseppe Conte új olasz kormányfő a tanácskozást követően kijelentette: "Elégedettek vagyunk, Olaszország nincs többé egyedül". A migráció kérdésében egységes megközelítés született egy felelősségteljesebb, szolidárisabb Európával, amint azt Olaszország kérte - tette hozzá.
Sebastian Kurz osztrák kancellár elmondta: a zárónyilatkozat szerint
Görögország és Olaszország zárt menekültközpontokat hozhat létre területén, ha szükségesnek tartja.
Nincs szó a menekültek kvóták szerinti elosztásáról, amelyben Ausztria nem akart részt venni, ugyanis - mint hangsúlyozta - már eddig is aránytalanul sok bevándorlót fogadott be. Az osztrák kancellár pozitív lépésnek nevezte, hogy a hangsúly a külső határok védelmére helyeződött át, ugyanis a visegrádi országok mellett Dánia, Hollandia, Bulgária és Ausztria is az erősebb határvédelem mellett érvelt.
Az elfogadott zárónyilatkozat szerint az embercsempészek tevékenységének végleges felszámolása érdekében meg kell szüntetni azokat az ösztönzőket, amelyek arra késztetnek bárkit, hogy akár az élete kockáztatása árán is igénybe vegye szolgáltatásaikat.
Egyúttal elejét vennék a tragikus haláleseteknek.
Ennek érdekében létre kell hozni olyan központokat, amelyekben előzetesen feldolgozzák a keresési és mentési műveletekben kimentettek menedékkérelmét. Ezzel összefüggésben az Európai Tanács felkérte az Európai Unió Tanácsát és az Európai Bizottságot, hogy az unión kívüli érintett országokkal, valamint az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával (UNHCR) és az Nemzetközi Migrációs Szervezettel (IOM) szorosan együttműködve mihamarabb vizsgálja meg az ilyen feladatokat ellátó regionális központok létrehozásának tervét.
A zárónyilatkozat arról is rendelkezett, hogy a tagállamok a nemzetközi jog betartása mellett
a saját területükön létrehozott ellenőrzött központokban önkéntes alapon elhelyezhetik a menekülteket.
A központok lehetővé teszik annak gyors és a biztonságos megállapítását, hogy ki illegális bevándorló, akit vissza kell küldeni származási országába, és ki jogosult nemzetközi védelemre, akivel kapcsolatban a szolidaritás elvének érvényesülnie kell. Az ellenőrzött központok keretében végzett valamennyi intézkedésnek - ideértve az áthelyezéseket és a letelepítést is - önkéntes alapon kell teljesülnie, anélkül, hogy az befolyásolná a dublini rendszer reformját.