Egy hónappal a svédországi parlamenti választások előtt egyre élesebb a pártok közötti küzdelem, de továbbra is a bevándorlásellenes Svéd Demokraták (SD) a legesélyesebbek arra, hogy megnyerjék a voksolást. A Jimmie Akesson vezette alakulat a legújabb felmérések szerint nagyjából a szavazatok 25 százalékára számíthat. A második helyre nagy valószínűséggel a kormányzó szociáldemokraták futhatnak be. Ők nagyjából 21-24 százalékra számíthatnak. Mindez egyébként
a párt történetének a leggyengébb szereplése lehet.
A svéd szociáldemokraták abban az esetben, ha a következő egy hónapban nem történik jelentős változás, akkor az elmúlt száz év legrosszabb eredményét érhetik el. A párt legutóbb 1912-ben végzett a második helyen, és akkor éppen csak átlépték a 20 százalékos támogatottsági értéket.
A kisebbségben kormányzó Stefan Löfven miniszterelnök számára tehát egy tragédiába fordulhat a választás,
mivel egy meglehetősen bonyolult helyzet alakulhat ki a voksolás után.
Ennek a helyzetnek a lényege, hogy 2014 óta a mostani szocdem-zöld kisebbségi koalíció csak a jobbközép pártokkal kötött megállapodás alapján tudja csak elfogadtatni a költségvetést. A mostani választás után azonban előállhat olyan helyzet, hogy a bal-és jobbközép erők együttesen sem tudnak többséget felmutatni a parlamentben, így pedig vagy az általuk szélsőjobboldalinak tartott SD szavazataira lesz szükségük, vagy pedig az egyre erősebb szélsőbaloldallal kell együttműködniük.
Svédországban a gyenge kormányzás, a migrációból származó hatalmas hátrányok, az egészségügy rossz helyzete miatt a korábban a középpártok oldalán álló választók egyre inkább a radikális pártok felé fordulnak. Az SD megerősödése mellett a Baloldali Párt várhatóan a negyedik helyre fut majd be több mint tízszázalékos eredménnyel.
Az alakulat megerősödése a Lövfen-kabinetből való baloldali kiábrándulás miatt ugrott meg.
Az alakulat a szocdemektől euroszkepticizmusában különbözik, valamint még jobban növelné az állami újraelosztás mértékét.
A magát mérsékeltnek tartó jobboldal sem áll túlságosan jól egy hónappal a választás előtt. A legnagyobb jobbközép erő, a Mérsékelt Párt várhatóan 20 százalék alatt fog szerepelni, míg 2014-ben még több mint 23 százalékot szerzett. Nem reménykedhetnek kimagasló eredményben a kereszténydemokraták sem. Míg 2014-ben 4,6 százalékos eredménnyel kerültek be a parlamentbe, addig idén könnyen lehet, hogy kimaradnak, mivel pár 2-3 százalékos támogatottságuk kevés ahhoz, hogy átugorják a 4 százalékos küszöböt.
A hagyományos jobbközép erők meggyengülésének a fő oka, hogy ezen pártok gyakorlatilag paktumot kötöttek a baloldallal. Mindezek miatt pedig teljesen elvesztették a karakterüket, ráadásul a bevándorlásbarát politika támogatása miatt az illegális migrációból származó összes probléma miatt a baloldal mellett a jobbközép pártokat hibáztatják – teljes joggal – a választók.
Az árván maradt jobboldali szavazókat pedig nagyon könnyen meg tudták szólítani a Svéd Demokraták.
A párt egyébként a legújabb programjában határozottan kiáll az illegális migráció ellen, és a hagyományos svéd kultúra megőrzésének a fontosságát hangsúlyozza. Az SD csak olyan migrációt tud elfogadni, ami a svéd társadalom számára hasznos, és nem erősíti a párhuzamos társadalmak létét. A családegyesítések ellen is fellép a párt, és azon a téren is jelentős szigorításokra készül, ha hatalomra kerülnének. Az SD pont az utóbbi napokban hívta fel a figyelmet arra, hogy
a következő években csak a családegyesítések révén 180 ezer fővel nőhet a migránsok száma, miközben emellett 120 ezer újabb bevándorló érkezhet.
Mindez pedig tovább terhelné a svéd szociális ellátórendszert.
A kampány a tét nagysága miatt meglehetősen élénk az északi országban. Legutóbb abból lett óriási botrány, hogy az SD egy dokumentumfilmet készített a szociáldemokrata párt elmúlt 100 évéről. A filmet azért készítették el, mivel szerintük az elmúlt évtizedekben az emberek nem tudhattak meg olyan részleteket a szocdem párt történetéből, amit az országot uraló pártelit eltitkolt. A dokumentumfilmben így többek között
megismerhetik a nézők, hogy a II. világháborúban miért nem fogadtak be menekült zsidókat a szocdem vezetésű országba.
A filmet rövid idő alatt 200 ezren tekintették meg, majd pedig a közismert videómegosztó oldal egyszerűen letiltotta azt. Az SD természetesen minden fórumon tiltakozott a döntés ellen.
Ez az ügy is világosan mutatja, hogy történelmi választás előtt áll Svédország. Ha a demokratáknak valóban sikerül megnyerniük a választást, és több mint 100 év után a második helyre lökni a szocdemeket, akkor annak egyrészt nemzetközi visszhangja lesz, másrészt a hagyományos svéd politikai elitben is olyan folyamatok indulhatnak el, amik elvezethetnek a mostani bevándorlóbarát politika végéhez a skandináv országban.