Egy héttel a svédországi parlamenti választás előtt teljes a bizonytalanság, milyen kormány alakulhat a voksolást követően. A zavart csak növeli, hogy sok a rejtőzködő szavazó, és a rendelkezésre álló felmérések is rendkívül vegyes képet mutatnak. A legfrisseb kutatások már azt mutatják, hogy
a bevándorlásellenes Svéd Demokraták (SD) állnak az első helyen,
A bevándorláspárti szociáldemokraták minden kutatatás szerint az elmúlt 100 év legrosszabb eredményét érhetik el.
A skandináv országban zajló jelentős politikai átalakulás egyik oka, hogy az elmúlt években érkezett több százezer bevándorló miatt egyre több svédnek elege van a korlátlan befogadásból. Éppen emiatt fordulnak egyre többen az SD felé, akik jelentősen szigorítanának a mostani bevándorlási szabályokon. A bevándorlásellenes erő mára olyan mértékben megerősödött, hogy
a mostani felállás alapján nagyon nehéz elképzelni, hogy Svédországnak szeptember 9-e után ne valamilyen kisebbségi kormánya legyen.
A politikai instabilitás másik oka, hogy a hagyományosan erős bal-és jobbközép pártok az elmúlt években nagyon meggyengültek, miközben a kisebb pártok megerősödtek. Az arányos választási rendszerben ezért sokkal nehezebb többséget létrehozni, mint a korábbi évtizedekben. Egyébként több nyugat-európai országban hasonló folyamatok zajlanak, így Németországban és Spanyolországban is, ahol a korábbi nagy néppártok nagyon sok szavazót veszítettek el az elmúlt években.
Egyelőre úgy tűnik, hogy a régi politikai erők nem hajlandóak nyitni a bevándorlásellenes párt felé, de
a jövő vasárnapi választást követően új időszámítás kezdődhet.
Érdemes csak arra emlékezni, hogy az idei olasz parlamenti választás előtt mindenki kizárta annak a lehetőségét, hogy az Öt Csillag Mozgalom és a Liga együttműködjön, mégis jelenleg ők vezetik Olaszországot.
Ha Stefan Lövfen miniszterelnök jelenlegi kisebbségi baloldali kormánya akarna újra kormányozni, akkor a szocdemeknek a zöldekkel és a Baloldali Párttal együtt 147 mandátuma lenne a 349 fős parlamentben, ami 12 mandátummal kevesebb, mint 2014-ben. Ez a kabinet így mindvégig rá lenne kényszerítve arra, hogy kívülről támogassa valaki a költségvetést, és instabil lenne, mivel több mint 200 ellenzéki képviselő lenne velük szemben.
Egy másik lehetőség, ha a mostani ellenzéki jobbközép pártok alakítanak kisebbségi kormányt. Ők a mostani állás szerint 132 mandátumot szereznének. Egy ilyen forgatókönyv csak abban az esetben működhet, ha Ulf Kristersson, a Mérsékelt Párt miniszterelnök-jelöltje el tudja érni, hogy a személyéről szóló szavazáson vagy a szocdemek, vagy az SD tartózkodjon. A jobbközép pártok célja, hogy csökkentsék a személyi-jövedelemadót, ezzel párhuzamosan pedig növeljék a hadseregre és a rendőrségre fordítandó kiadásokat. Ezen pártok a NATO felé is közelítenék Svédországot.
Egy olyan opció is a levegőben van, ami arról szól, hogy
a Mérsékelt Párt a választások után az SD-vel próbáljon meg kormányt alakítani.
Ez a lehetőség egyelőre meglehetősen hipotetikus, mivel egy ilyen felállásban is csak kisebbségi kormány jönne létre, és mivel a többi párt meglehetősen elutasító a bevándorlásellenes alakulattal szemben, így a miniszterelnöki szavazás során szinte biztosan nemmel voksolnának.
A választások után előállhat egy olyan opció is, hogy a szocdemek, bevonva a Baloldali Pártot, a Zöldeket, a Centrum Pártot és a Liberálisokat, alkotnának egy többségi kormányt. Azonban egy ilyen ötpárti formáció sem lenne túlságosan stabil, mivel a Liberálisok és a Centrum meglehetősen távol áll sok kérdésben a szélsőbalos Baloldali Párttól. Ha mégis létrejönne egy ilyen koalíció, az szinte biztos nem szigorítana a mostani bevándorlási szabályokon, és folytatódna a korlátlan befogadás.
A lehetőségek között szerepel egy német mintára létrehozott nagykoalíció a mérsékeltek és a szocdemek között. A mostani erőviszonyok alapján egy ilyen formációnak sem lenne többsége a képviselőházban.
Mind Lövfen, mind Kristersson kizárta annak a lehetőségét, hogy a két párt közösen kormányozzon,
de ezeket a kijelentéseket egyelőre érdemes a kampány keretében értelmezni. A két párt megállapodása esetén a kisebb erők közül minden bizonnyal többen is tartózkodó szavazatukkal biztosítanának zöld utat a nagykoalíciónak.
Jól látszik tehát, hogy Svédországra minden bizonnyal egy bizonytalanságokkal teli időszak vár a választások után. Mindez pedig azért probléma, mivel a bevándorlás okozta problémákat minél előbb meg kellene oldani, így többek között csökkenteni a migránsok által elkövetett bűncselekmények számát. Nem véletlen, hogy a svédek nagy része szerint a migráció és a bűnözés az egyik legfőbb probléma az országban az egészségügy nehéz helyzete mellett.