A kormányban történt változások azt tükrözik, hogy Abét szeptember második felében immár harmadszor a kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) elnökévé választották, és ezzel lehetőséget kapott arra, hogy ő legyen Japán történelmének leghosszabb ideig hatalmon lévő miniszterelnöke. A győzelem után Abe megerősítette ígéretét, hogy hozzálát Japán pacifista alkotmányának felülvizsgálatához.
A kormányátalakítást a miniszterelnök azzal indokolta, hogy új Japánt kíván felépíteni azt követően, hogy Akihito jövő tavasszal lemond a trónról idősebb fia, Naruhito herceg javára.
A régi kormány 19 minisztere közül 12 távozik tisztségéből. A kulcsfontosságú tárcák vezetői azonban a helyükön maradnak, köztük Aszó Taró pénzügyminiszter és Szuga Josihide, a kormány főtitkára is. Megőrizheti posztját továbbá Kono Taro külügyminiszter, valamint Szeko Hirosige gazdasági, kereskedelmi és ipari miniszter is.
Távozik ugyanakkor Onodera Icunori nemzetvédelmi miniszter, helyére Ivaja Takeszi kerül. Róla a helyi sajtó azt írta, támogatja azt a kormányzati tervet, hogy Washington új katonai bázist hozzon létre Okinava szigetén a futenmai tengerészgyalogsági támaszpont helyett a sziget északi részén. Ugyanakkor elutasító a nukleáris fegyverekkel kapcsolatban, illetve hogy ilyen fegyvereket Japán területén állomásoztassanak. Ezen kívül egyik híve annak, hogy Japán keményebb álláspontra helyezkedjen Kína egyre erősödő stratégiai helyzetével szemben. A kormányban csupán egy női miniszter lesz, Katajama Szacuki, aki a lakosság elöregedésének problematikájával, valamint regionális fejlesztési kérdésekkel foglalkozik majd.