Egyáltalán nem egyedi Európában a Gruevszkivel kapcsolatos magyar eljárás

Nikola Gruevszki, volt macedón kormányfőt egyszer már megpróbálták felrobbantani.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Nikola Gruevszki, a hazájában két év börtönre ítélt, volt macedón miniszterelnök Magyarországon kért menedéket, és jelenleg hazánkban is tartózkodik. A hírt maga a volt miniszterelnök jelentette be Facebook-oldalán, amelyet aztán megerősített mind a macedón, mind a magyar Belügyminisztérium. Így valószínűleg a volt miniszterelnökkel szemben menekültügyi eljárást fognak lefolytatni, hiszen Gruevszki arról is beszámolt, hogy több halálos fenyegetést is kapott az elmúlt napokban. Nos, ennyi a hír. Vagyis lenne, de természetesen a balliberális álhírgyárak – hazugságokat terjesztve – igyekeztek politikai tőkét kovácsolni az ügyből, és mindent megtettek, hogy a magyar kormányt megpróbálják besározni. Utánanéztünk hát az általuk bálványozott nyugat-európai mintáknak, hogyan is jártak el hasonló esetben Belgiumban, Franciaországban, Németországban vagy épp az Egyesült Királyságban. 

Ahogy azt már korábbi cikkünkben megírtuk, Gruevszkit egy erősen koncepciószagú eljárás következtében ítélték el 2 évre, egy, a Soros-hálózat lobbizása nyomán létrejött ügyészi szervezet, a Különleges Ügyészi Hivatal (SJO) eljárása következtében.

Nikola Gruevszki Forrás: AFP/Robert Atanasovski

A szervezet a macedón jobboldal korábbi kormányfője ellen öt ügyben emelt vádat, érdekes módon a baloldali politikusokkal szemben nem indult hasonló eljárás.

A történtek megértéséhez azonban fontos felidézni, hogy Macedóniában jelen van és meglehetősen aktív a Soros-féle Nyílt Társadalom-hálózat, akik az erősen bevándorlásellenes Gruevszkit terveik akadályaként, veszélyforrásként határozták meg.

Az országnak kulcsszerepe van a balkáni migrációs útvonalak tekintetében, gyakorlatilag „Európa kapujaként” lehet tekinteni rájuk. Van azonban egy olyan tényező, ami módfelett instabillá teszi őket: az etnikai viszonyok. Éppen ezért Macedónia kiváló „kísérleti labor” Soros György hálózata számára, hiszen az amerikai milliárdos ott jelenik meg a legtöbbször, ahol zavarosban lehet halászni.

Nos, visszatérve hazánkba, annak érdekében, hogy féket szabjunk a további balliberális jajveszékelésnek, összeesküvés- és – amiben a legprofibbak – álhírgyártásnak, tájékoztatjuk arról a tisztelt „haladó” újságírókat, hogy nem egyedi eset, hogy egy korábban közhivatalt viselő személy menedékjogot kér egy másik országban, és nem tér addig haza, míg azt le nem folytatták a fogadó államban. Amíg pedig ez az eljárás le nem zárult, nem adnak tájékoztatást a nyilvánosság számára a hatóságok.

És bizony-bizony ez nem valami balkáni lelemény, hanem a nyugat-európai országokban sincs ez másképp.

A következőkben néhány nyugat-európai példát mutatunk be, amelyben bizonyítjuk, hogy a Gruevszki volt macedón elnökkel kapcsolatos eljárásban semmi újdonság nincs.

Belgium

Rafael Correa volt ecuadori államfő sajtóértesülések szerint 2018. június 25-én menedékjogot kért Belgiumban, ahol 2017 óta él. Korábban feltételezhetően belga állampolgárságú felesége révén kapott tartózkodási jogosultságot. Vagyis a volt államfő több mint egy éve már Belgiumban „vendégeskedik”.

A menedékkérelem az értesülések szerint azon alapul, hogy Correa hazájában politikai okokból tisztességtelen bírósági eljárásnak lenne kitéve.

Rafael Correa volt ecuadori elnök Forrás: AFP/Rodrigo Buendia

Az értesülések nyomán, amelyek arra is kiterjedtek, hogy a kérelmet a belga menekültügyi hatóság vizsgálja, az ecuadori bíróság megkereste a belga hatóságokat.

Ezt követően Correa ügyvédje november elején a Reutersnek cáfolta, hogy ügyfele menedékjog iránti kérelmet adott volna be Belgiumban.

Belgiumban sem júniusban, sem azóta, sem a menekültügyi hatóság, sem a menekültügyi államtitkár nem erősítette meg a menedékkérelem tényét, így nem lehet tudni, hogy pontosan hogy áll az ügy. Mindenesetre tény, hogy a volt elnök még mindig zavartalanul Belgiumban tartózkodik, és az is lehet, hogy még menedékjogért sem folyamodott.

A volt katalán elnök is Belgiumban van

De Belgiumban tartózkodik Charles Puigdemont volt katalán miniszterelnök is.

Bár Puigdemont-nak szándékában áll hazatérni, egy szeptember végén adott interjújában jelezte, hogy a jelenlegi helyzetben ezt nem teszi meg, mivel letartóztatás várna rá.

Carles Puigdemont Forrás: AFP/Josep Lago

Puigdemont-nal szemben jelenleg nincs érvényes nemzetközi elfogatóparancs, mivel azt a spanyol bíróság 2018. július 19-én visszavonta, spanyol területre lépve ugyanakkor a továbbra is érvényben lévő nemzeti elfogatóparancs alapján letartóztatnák.

Azaz hasonló helyzetben van, mint Nikola Gruevszki, akivel szemben szintén csak hazájában van elfogatóparancs.

A katalán politikus Belgiumban nem nyújtott be hivatalos menedékkérelmet sem, amire egyébként joga volna függetlenül attól, hogy másik uniós tagállam állampolgára. A tartózkodásának jogalapja éppen ezért nem a menedékjogi szabályozáson, hanem uniós állampolgárságán alapul.

Németország

Németországban a sajtóhíradások szerint a törökországi puccs óta eltelt két évben mintegy 1177 török diplomata útlevéllel és szolgálati útlevéllel rendelkező személy kért menedéket.

A német hatóságok nem nyilvánulnak meg ezen kérelmek elbírálásával kapcsolatban. Vagyis az a szokás a „fejlett nyugaton” is, hogy amíg nem zárul le egy ilyen eljárás, addig nem adnak tájékoztatást az ügyről a hatóságok.

No de a napokban egy meg nem nevezett, magas rangú afgán diplomata is menedéket kért Németországban, amelyről a hatóságok hivatalosan szintén nem adnak tájékoztatást.

Franciaország

Sebastien Ajavon korábbi benini elnökjelöltet, ellenzéki politikust, üzletembert 2016-ban kokaincsempészetért vád alá helyzeték, majd bizonyíték hiányában felmentették. Jelenleg újra vád alatt áll, 18 kg tiszta kokain csempészete miatt. A benini szabályozás értelmében ezért akár 10-15 év szabadságvesztés járhat.

Ajavon 2018. október 20-án politikai menedékjogért folyamodott Franciaországban. Tíz ügyvéddel dolgozik, akik a védelmet arra alapozzák, hogy az igazságszolgáltatás politikai motivációk alapján és politikai nyomásra nyitott meg egy korábban lezárt ügyet.

Az ügy október második felében kezdődött. Tekintettel arra, hogy folyamatban levő eljárásról van szó, arról információt a francia hatóságok nem szolgáltathatnak.

Itt sem, és Ajavont, annak ellenére, hogy jóval súlyosabb üggyel van vádolva, mint a volt macedón elnök, mégsem „penderítette ki” a liberálisok utolsó reménységeként funkcionáló Macron által vezetett Franciaország.

Forrás: AFP/Ozan Kose

De érdekes volt Ricardo Palma esete is, aki Manuel Rodríguez vezette marxista fegyveres „Patrióta front” tagja volt, akik Augusto Pinochet diktátor ellen küzdöttek.

Palmát életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, mivel 1991-ben meggyilkolta a Pinochet-rezsim legfőbb filozófusát, Jaime Guzmánt.

21 évnyi menekülés után 2018 februárjában letartóztatták Franciaországban.

A francia menekültügyi hivatal neki és élettársának is politikai menedékjogot adott, melyet levélben köszöntek meg Macronnak.

Jól látható, hogy itt is jóval nagyobb súlyú bűncselekményről volt szó, mint a macedón elnök esetében, mégis meghúzhatta itt magát Rodríguez.

Nagy-Britannia

Ishaq Dar volt pakisztáni miniszter a hírek szerint 2018. október 19-én fordulhatott menedékjogért a Home Office-hoz. A Home Office nem kommentálta a fejleményeket, mondván, egyes ügyekről nem áll módjukban felvilágosítást adni. Más hírek szerint Dar azt jelezte a brit hatóságoknak, hogy „hontalanná” vált, miután útlevelét bevonták.

A hatályos Egyesült Királyságbéli jogszabályok alapján ugyanis 2013 óta létezik eljárás a hontalanság elismerésére. Ez alapján a már az EK-ban tartózkodó személyek kérhetik a tartózkodás megadását, amennyiben egyetlen ország sem ismeri el őket állampolgárukként és nem képesek állandó jelleggel más országban élni. Alapesetben 2,5 évre adható meg a tartózkodási engedély, amely akár meg is hosszabbítható.

Így anélkül, hogy értékelnénk érdemben akár a volt macedón miniszterelnök ügyét, illetve akár a fenti eseteket, meg kell állapítanunk, hogy hasonló, politikai jellegű menedékkérelmek bizony előfordultak és előfordulnak Európában.

És mint láttuk, nem egyedi eset, hogy akár évekig elhúzódnak. Addig viszont az érintettet nem utasítják ki az országból, ami érthető, hiszen megvárják az eljárás végét. És az sem magyar sajátosság, hogy egy folyamatban lévő eljárásról nem árulnak el részleteket a nyilvánosság számára a hatóságok mindaddig, amíg az le nem zárul.