Győzött a magyar diplomácia: Hazánk oldalára állt a NATO a magyar-ukrán vitában

Ahogy az Origo is beszámolt róla, Rose Gottemoeller, a NATO-főtitkárhelyettese részt vett a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által szervezett kétnapos nagyköveti értekezleten. A magyar haderőfejlesztésen kívül szó esett a kisebbségellenes ukrán oktatási törvényről is, amely témában a NATO első alkalommal egyértelműen és határozottan Budapest oldalára állt. Gottemoeller ugyanis kijelentette, hogy Kijevnek teljes egészében végre kell hajtania a Velencei Bizottság ajánlásait.

A NATO honlapján megjelent közlemény alapján a katonai szervezet főtitkárhelyettese, Rose Gottemoeller asszony a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) nagyköveti érkezeltén

köszönetet mondott Magyarországnak azért, mert hazánk aktívan támogatja az Oroszországgal öt éve konfliktusban álló Ukrajnát.

Rose Gottermoeller és Szijjártó Péter Forrás: Kovács Márton

Gottemoeller külön kiemelte, hogy „Budapest gázt szállított Kijevnek; több tucat, a donbassi harcokban megsérült ukrán katona gyógykezeltetését vállalta magára; az ő gyerekeiket pedig hazánkban üdültette; humanitárius segítséget nyújtott keleti szomszédjának, különös tekintettel Kárpátaljára; valamint kötöttsegély-hitelprogramban részesítette Ukrajnát".

Mindezt Kijev úgy „hálálta meg", hogy

kisebbségellenes nyelv- és médiatörvényt fogadott el, nyílt elukránosítási szándékkal hozott egy önkényes oktatási rendeletet, valamint elkezdték vegzálni a magyar állampolgársággal is rendelkező kárpátaljai magyarokat.

Ezek közül a legsúlyosabb egyértelműen a 2017 szeptemberében elfogadott oktatási törvény volt, ami azonnal diplomáciai konfliktust robbantott ki Kijev és Budapest között.

Magyarország – más eszköz híján - úgy próbálta meg Ukrajnát az oktatási törvény módosítására kényszeríteni, hogy blokkolta keleti szomszédunk közeledését a NATO-hoz.

Az észak-atlanti katonai szövetség ezt a gyakorlatot először nem igazán tudta értelmezni, majd egyre inkább a nacionalista kijevi vezetés mellé állt, azért, mert csak és kizárólag a saját geopolitikai érdekeit tartotta szem előtt, az orosz agresszió visszaszorítása ürügyén.

A NATO most azonban szakított a szűklátkörű, elhibázott és semmilyen eredményre nem vezető gyakorlatával.

Az ukrán-magyar vita kapcsán a szervezet egyértelműen és határozottan Budapest oldalára állt.

Rose Gottemoeller NATO-főtitkárhelyettes kedden, a magyar külügy épületében

felszólította Ukrajnát, hogy teljes egészében hajtsa végre a Velencei Bizottság ajánlásait a diszkriminatív oktatási törvény kapcsán.

A Velencei Bizottság az Európa Tanács (ET) független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve. 1990-ben jött létre, a közép- és kelet-európai rendszerváltások után, amikor sürgős alkotmányozási tanácsokra volt szüksége az új demokráciáknak. A szervezet hivatalos neve Európai bizottság a demokrácia érvényesítésére a jog eszközeivel, de létrejöttének és évi négy plenáris ülésének színhelye után általában Velencei Bizottságnak nevezik.

A Velencei Bizottság azt javasolta Kijevnek, hogy halassza el a törvény hatálybaléptetését 2023-ra, ennek a hatálya alól pedig vonja ki a magániskolákat.

Ez megegyezik a magyar fél által követelt módosítások legfőbb pontjaival.

A konfliktus rendezésére Magyarország és Ukrajna között lett volna lehetőség hamarabb is, de a kijevi parlament elutasította a Velencei Bizottság, Budapest érdekeinek is megfelelő módosítási ajánlásait.

A magyar diplomácia tehát hatalmas győzelmet aratott,

hiszen meggyőzte a NATO szövetségeseket a kárpátaljai magyarok oktatási jogainak a fontosságáról.

Amennyiben Kijev tényleg közeledni akar az észak-atlanti szövetséghez, akkor ezúttal kénytelen lesz törvénybe iktatni a Velencei Bizottság ajánlásait.

Miért diszkriminatív az ukrán oktatási törvény?

Az ukrán parlament által a 2017 szeptemberében elfogadott új oktatási rendelet kisebbségi nyelvek tanításáról szóló, hírhedt 7-es cikkelye kimondja, hogy ezentúl csak az óvodákban és az önkormányzati iskolák alsó osztályaiban tanulhatnak anyanyelvükön a gyerekek a kötelező ukrán nyelv mellett.

A középiskolákban az anyanyelv és esetleg még egy-két tantárgy kivételével mindent ukránul kellene tanítani, a kisebbségi nyelvű felsőoktatást pedig teljesen felszámolnák.

A kárpátaljai magyar közösség körében a kisebbségellenes rendeletek közül az oktatási törvény keltette a legnagyobb felháborodást, ennek értelmében ugyanis

veszélybe került 71 magyar iskola működése, és be kellene zárni a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát,

illetve meg kellene szüntetni a magyar oktatást az Ungvári Nemzeti Egyetemen, noha ez utóbbi helyen még a szovjet időkben is képeztek anyanyelven pedagógusokat.

Magyarország kormánya ebben a kérdésben is nyíltan és egyértelműen a kárpátaljaiak mellé állt,

úgy határozva, hogy az oktatási törvény kisebbségellenes rendelkezéseinek a visszavonásáig gátolni fogja Ukrajna euroatlanti integrációját.