A lengyel elnök a Lengyelországért kifejtett kimagasló tevékenységért, a lengyel-magyar együttműködés fejlesztéséért adományozta Áder Jánosnak a kitüntetést.
Áder János beszédében felidézte:
a Fehér Sas-rendet korábban mások mellett Josef Pilsudski, Lengyelország két világháború közötti kormányzója kapta.
A kitüntettek közül kiemelte továbbá Karol Wojtylát, aki később II. János Pál pápa néven vezette a katolikus egyházat.
Harmadik kitüntetett pedig elődöm, nagyra becsült tanárom, Mádl Ferenc, Magyarország korábbi köztársasági elnöke
– idézte fel Áder János.
Felszólalásában Áder a házigazda szerepét betöltő Swietokrzyskie (Szent Kereszt) vajdaság történetéből felidézte: a térség neve és címere is "arra az ősi kettős keresztre utal, amelyet (a vajdasági központhoz, Kielcéhez közeli) Szentkereszt-hegyi kolostorban Szent Imre ajándékaként őriznek".
Az államfő által említett kereszt a Jézus keresztfája darabkáit őrző ereklyetartót díszíti, amely a helyi hagyomány szerint Szent Imrétől ered.
A kölcsönös tisztelet és szoros barátság, amely már Szent Imre idejében is összefűzte Magyarországot és Lengyelországot, ezer éves
- szögezte le az elnök.
A lengyel-magyar barátság hagyományáról beszélve, Áder kiemelte két második világháborús vértanú emlékét:
a magyar részről a lengyelországi menekültek mentésében részt vevő Esterházy Jánost, a lengyel részről pedig a Szent Maximilian Kolbe ferences atyát.
Felidézte: Marek Jedraszewski krakkói érsek tavaly vállalta Esterházy János boldoggá avatásának ügyét, a per posztulátora az Egerben szolgálatot teljesítő Pawel Cebula lengyel minorita atya lett.
A lengyel-magyar barátságnap előzményei 2006. március 24-re nyúlnak vissza,
amikor Lech Kaczynski lengyel és Sólyom László magyar államfő Győrben felavatta a magyar-lengyel barátság köztéri emlékművét, amely két, gyökereivel egymásba kapaszkodó tölgyfát ábrázol.
A barátságnapot azóta évente, felváltva Magyarországon és Lengyelországban rendezik.