Holland társadalomtudós: A muszlimokat nem lehet teljesen integrálni

MERKEL, Angela; JUNCKER, Jean-Claude
Brüsszel, 2015. szeptember 23. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Angela Merkel német kancellár beszélget az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek a migránsválság ügyében összehívott rendkívüli csúcstalálkozóján Brüsszelben 2015. szeptember 23-án. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)
Vágólapra másolva!
Egyre többen merik kimondani Németországban és Franciaországban azt a tényt, amelyet a politikailag korrekt beszéd terrorja miatt hosszú évekig nem lehetett. Ezúttal Ruud Koopmans, a berlini Humboldt Egyetem szociológia professzora  - aki 20 éve vizsgálódik az integráció és az asszimililáció területén - jutott arra a következtetésre, hogy a muszlimokat sokkal nehezebb integrálni, mint más bevándorlókat. Természetesen vannak egyedi esetek, amelyek pozitívnak tekinthetők, de a teljes kép és az általános trend szerinte ijesztő. 
Vágólapra másolva!

- olvashatóak a szociológiai szakember szavai a sputniknews.com oldalán.

A dán Berlingske újságnak adott interjúból kiderül, hogy Koopman hat európai országra vonatkozó adatai szerint

a török és marokkói származásúak 65 százaléka fontosabbnak tartja a saját vallásának szabályait, mint annak az országnak a törvényeit, amelyikben élnek.

A muszlimok elkülönülnek a többi nem muszlim csoportoktól, és tartózkodnak bármiféle szélesebb körű együttműködéstől azokkal szemben, akik vallásilag nem hozzájuk tartoznak. Például

a megkérdezett muszlimok 60 százaléka elutasította, hogy homoszexuálisokkal tartson fent kapcsolatot, és 45 százalékuk ugyanezt mondta a zsidókkal kapcsolatban is.

Koopmans szerint a Korán fundamentalista értelmezése, amely a muszlimok körében uralkodó, megakadályozza, hogy a nyugati országokban a többségi társadalomba integrálódjanak. Az egyetemi oktató tanulmánya szerint az európai muszlimok mintegy 50 százaléka rendelkezik fundamentalista meggyőződéssel. Ezzel szemben a fundamentalisták aránya a keresztények között sokkal alacsonyabb: kevesebb, mint 4 százalék.

A holland szociológus új könyvében elég borús képet fest a muszlim világról. Az egyik problémakör a növekvő fundamentalizmus és a szektárius feszültségek. Megállapítása szerint a demokrácia, az emberi jogok, a politikai és gazdasági fejlettség tekintetében a 47 muszlim többségű ország van a legrosszabb helyzetben:

Köszönhető ez a fundamentalista propagandának, az oktatásba való alacsony szintű befektetéseknek és a nők szerepére vonatkozó konzervatív nézeteknek. Szerinte van egy eredendő probléma az iszlámmal magával, illetve azzal, ahogy a muszlimok, illetve a muszlim országok értelmezik az iszlámot. Nevezetesen a probléma az, ahogyan a Koránt és a Szunnát szó szerint értelmezik, és a 21. században egy olyan próféta élete a mérce a muszlimok számára, aki a 7. században élt.

Egyrészt ez a fajta iszlám veszély a világbékére, másrészt ez az integráció gátja.

Ruud Koopmans 30 éve él Németországban, és a kritika hangját képviseli az integráció és a bevándorlás vitájában. Az elmúlt években Angela Merkel kancellár 2015-ben a menekültek befogadására vonatkozó döntésének társadalomra vonatkozó következményének egyik legfőbb kritikusa volt. Saját elmondása szerint néhányan szembeszegülnek következtetéseivel, néha érvekkel, de többségében személyes támadásokkal, ami itt Magyarországon is nagyon ismerős a szélsőliberális politikusok és média tevékenységét elnézve. Koopmans szerint a kritikusok elutasítják a kutatásának eredményeit és nem hajlandók vitakozni róla, csak azzal vádolják, hogy a jobboldali populisták kezére játszik ezzel a tevékenységével.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Angela Merkel német kancellár. Két bevándorláspárti politikus, akik szerint a bevándorlás ösztönzésével kell megoldani az európai demográfiai problémákat és munkaerőhiányt. Ők nem hallgatnak a szakemberekre Forrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Koopmans nem csak a berlini Humboldt Egyetem professzora és több könyv szerzője az integráció és a bevándorlás témájában, hanem tagja a német bevándorlási hivataloknak javaslatokat megfogalmazó akadémiai tanácsnak.

Tehát Németországban is vannak olyanok, akik reális helyzetértékelést tudnak megfogalmazni az Európát elözönlő bevándorlókkal kapcsolatos problémák területén, de nem hallgatnak rájuk a politikusok, hanem erőltetnek tovább egy olyan programot, amely megváltoztatja Németországot, nem csak társadalmi és kulturális értelemben, hanem politikai és gazdasági téren is.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!