A brüsszeli liberális elit kedvenc lapja, a Politico arról tájékoztatta olvasóit, hogy a június 12-én a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) pártcsalád romjain, kvázi utódszervezetként létrejött Újítsuk meg Európát (Renew Europe) nevű legújabb liberális, progresszív, centrista és természetesen bevándorláspárti EP-frakció – legyűrve a korábbi vezetői válságát –
megválasztotta európai parlamenti frakcióvezetőjévé Dacian Cioloş bukott román miniszterelnököt.
Ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen ő lett az EP-választásokat csúnyán elbukó, pártjának csak két mandátumot szerző belga Guy Verhofstadt utódja.
Dacian Cioloş a közösségi oldalán megerősítette megválasztásának a hírét.
Több román sajtóorgánum a „történelmi” jelzővel illette kinevezését, hiszen személyében első alkalommal lesz egy közép-kelet-európai politikus valamely EP-frakció élén.
A Politico információi alapján
a 108 fős frakcióból 64-en szavaztak Cioloşra, míg 42-en a holland Sophie in 't Veldet, az egykori ALDE frakcióvezető-helyettesét támogatták, 2-en pedig nem voksoltak.
A lap szerint a bukott román miniszterelnököt favorizálta Emmanuel Macron francia államfő a Köztársaság Lendületben (La République En Marche!-LREM) pártja, a spanyol Állampolgárok Pártja (Ciudadanos), a német Szabaddemokrata Párt (FDP), és magától értetődően a román USR-PLUS 2020 Szövetség is.
Sophie in 't Veldet támogatta Mark Rutte holland liberális kormányfő Szabadság és Demokrácia Néppártja (VVD), a brit Liberális Demokraták, illetve beállt mögé a svéd Centrum Párt korábbi EP-frakcióvezető-jelöltje, Fredrick Federley is.
A Skandináv és a Benelux államok egységesen Sophie in 't Veldre szavaztak.
Arról még nem szivárogtak ki információk, hogy az Újítsuk meg Európát más tagszervezetei hogyan voksoltak.
A Twitter-oldalán gratulált Cioloşnak elődje, Guy Verhofstadt, aki hozzá hasonlóan bukott miniszterelnök.
Szintén gratulált neki Macron volt európai ügyekért felelős minisztere, és egyben pártjának EP-listavezetője, a szélsőjobboldali múltú – de újabban bevándorláspárti – Nathalie Loiseau is, aki azért nem lehetett frakcióvezető – annak ellenére, hogy Macron pártja adja a legtöbb képviselőt az új pártcsaládban –, mert megsértette, mind Verhofstadtot, mind in 't Veldet.
Dacian Cioloş 2010 és 2014 között az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosi tisztségét töltötte be, majd
2015 novembere és 2017 januárja között Románia technokrata miniszterelnöke volt.
A nagyobbik kormánypárt, a Román Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusainak a véleménye alapján
Cioloş Soros György embere, aki rövid miniszterelnöki ciklusát is részben a spekulánsnak köszönhette, ugyanis az után került hatalomra – választások nélkül –, hogy több külföldről támogatott civil szervezet megbuktatta Victor Ponta akkori szociáldemokrata kormányfőt, a bukaresti »Colectiv« nevű szórakozóhelyen történt, tragédiával végződő tűzeset ürügyén.
A PSD egyes politikusai szerint a kötelező migránskvóták Cioloş általi elfogadása is alátámasztja felvetésüket, miszerint a volt technokrata miniszterelnök Soros hű szövetségese.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ugyanakkor
az egykori kormányfőt okolja amiatt, hogy a csíksomlyói búcsú nem kerülhetett fel az UNESCO világörökségi listájára.
Cioloş 2016 decemberében pedig azért
váltotta le Marossy Zoltánt (RMDSZ) a Temes megyei alprefektusi tisztségéből, mert Marossy egy temesvári hírportálnak adott interjúban az autonómia szükségességéről és a soknemzetiségű Románia nemzetállami önmeghatározása elhibázott voltáról beszélt.
Később, 2018 decemberében a román politikus elsőként támadta meg az RMDSZ-nek azt a tervezetét, amely törvénybe foglalta volna az 1918-as Gyulafehérvári Határozat kisebbségekre, így az erdélyi magyarokra is vonatkozó pozitív rendelkezéseit, és felszólította a szövetséget, hogy azonnal vonja vissza a jogszabályt.
Cioloş a 2016. decemberi romániai parlamenti választásokon a centrista Mentsük Meg Romániát Szövetség (USR) és a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) közös miniszterelnök-jelöltje volt, de alulmaradt a szociáldemokratákkal szemben.
2018 márciusában megalapította a Románia Együtt Mozgalom (RO+) nevű pártját, amit azonban különböző szabálytalanságok miatt a román bíróság nem jegyzett be, ezért
csatlakozott a PLUS nevű mikropárthoz, aminek 2019 januárjában ő lett az elnöke.
A PLUS és az USR ezt követően együttműködést kötöttek, és 2020 Szövetség néven közösen indultak a májusi EP-választásokon, ahol 22,3 százalékos eredménnyel a szövetség a harmadik helyen végzett.
Nathalie Loiseau barátjához hasonlóan Dacian Cioloșról is kiderítették tényfeltáró újságírók, hogy a politikus a 90-es években szélsőjobboldali volt.
Ahogy arról az Origo a magyar sajtóban elsőként beszámolt, a Gazeta de Cluj információi alapján
Cioloș kolozsvári egyetemi hallgatóként a szélsőséges, magyarellenes és antiszemita Román Tűzhely (Vatra Românească) szervezet tagja volt.
Az 1990 márciusában történt marosvásárhelyi magyarellenes pogrom (Fekete Március) kirobbantásában kulcsszerepet játszó ultranacionalista szervezet ifjúsági tagozatában, a Junimea Vatra Româneascăben 1993-ban a kolozsvári szervezet elnökhelyettesi tisztségéig emelkedett a ranglétrán.
Továbbá a lap szerint később
Cioloș vezetője lett a magyarellenességéről hírhedtté vált Gheorghe Funar kolozsvári polgármester pártja (Partidul Unității Națiunii Române – PUNR, magyarul a Román Nemzeti Egység Párt) ifjúsági szervezetének,
illetve dolgozott az adott időszakban a helyi városházán.
A szélsőjobboldali múltja és a magyarellenessége ellenére mégis Dacian Cioloș lett az Újítsuk meg Európát (Renew Europe) EP-frakcióvezetője, amely jelenleg az EP harmadik legnagyobb pártcsaládja.
A részben marokkói migráns hátterű Malik Azmani holland képviselőt választották első alelnöknek, valamint frakcióvezető-helyettes lett a momentumos Cseh Katalin, a spanyol Luis Garicano, a brit Martin Horwood, a bolgár Iskra Mihaylova, a belga Frédérique Ries és a francia Dominique Riquet is.
Az Origo arra volt kíváncsi, hogy
a szélsőjobboldali múltú, magyarellenes Dacian Cioloș megválasztását a Momentum Mozgalom két EP-képviselője támogatta-e?
Ezért megkerestük a Momentumot, de cikkünk megjelenéséig nem voltak hajlandóak válaszolni a témában feltett kérdéseinkre.
Amennyiben mégis kapunk választ, azt azonnal leközöljük.