Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) adatai szerint júniushoz képest több mint negyedével nőtt júliusban a menedékkérelmek száma az EU-ban.
Az értékelés szerint júliusban 62 900-an kértek nemzetközi védelmet az EU huszonnyolc tagállamában, illetve Norvégiában és Svájcban.
Ez magasabb, mint a 2018. júliusi 59 375 és a 2017. júliusi 62 040,
és fele a példátlan menekültáradat idején, 2016 júliusában tapasztalt 122 ezernek.
Az év első hét hónapjában beadott kérelmek száma 400 500 volt, ami 11 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest.
A kérelmezők legnagyobb csoportját a szíriaiak, az afgánok, illetve a venezuelaiak tették ki. Őket követték az irakiak, a pakisztániak, a törökök, a kolumbiaiak, az irániak, a nigériaiak és az albánok.
A menedékkérelmet benyújtók negyede olyan országokból érkezett, amelyek állampolgárai vízummentesen léphetnek be az EU területére.
Az EASO tájékoztatása szerint a júliusban megvizsgált közel 51 ezer elsőfokú beadvány mintegy 35 százalékát bírálták el pozitívan, ez 4 százalékpontos visszaesést jelent a 2018-as átlaghoz képest.
A határozatra váró elsőfokú beadványok száma július végén 456 ezer volt.
Mint arról korábban beszámoltunk, ha elindul egy újabb migránsáradat, annak beláthatatlan következményei lehetnek - mondta Horváth József biztonságpolitikai szakértő, volt titkosszolgálati vezető.
Olaszországba évente 150-200 ezer migráns érkezett, egy részük továbbment ugyan Nyugat-Európába, de mára több százezer illegális bevándorló gyűlt fel a mediterrán országban.
Az új baloldali koalíció ismét beengedné a migránsokat - folytatta -, az embercsempészek és a jogvédők pedig percre pontosan ismerik, mikor, hol erősödnek meg a bevándorláspárti erők, hol nyílnak meg az utak. Líbia partjainál sok százezren várnak arra, hogy Olaszországba induljanak, az afrikai ország déli határainál pedig már milliónyi Európába induló torlódott fel. Ha pedig a tengeren megindulnak a migránsok, a szárazföldi útvonalak is megélénkülnek - figyelmeztetett a szakértő.
Szintén írtunk arról, hogy Európa egyre nagyobb bajban van a tömeges migráció, a kulturális meghasonulás, és a korábbi értékek teljes feladása miatt.
Több szakértő szerint Európa ahelyett, hogy a saját értékeivel törődne, mindent elkövet azért, hogy minél szívélyesebben fogadja a muszlimokat.
Mára a nyugat-európai országok nagyvárosaiban lassan többségbe kerülnek a muszlimok, mindez pedig alapvetően formálja át az érintett országokat.
Ezzel párhuzamosan, miután az olasz baloldali kormány megnyitotta a kikötőit az illegális bevándorlók előtt, egy újabb szétosztási mechanizmust próbálnak áterőltetni Európán a brüsszeli vezetők. Steffen Seibert, a német kormány szóvivője a földközi-tengeri migrációs útvonalon olasz kikötőkbe érkező menedékkérők szétosztásáról a máltai Vittoriosában szeptember 23-án elfogadni tervezett megállapodásról hangsúlyozta, hogy korlátozott időre szóló mechanizmusról van szó, és továbbra is törekedni kell egy „szolidáris európai megoldásra, amely nagyon sok európai vállra teríti szét a terheket”.