Grabar-Kitarovic közös sajtótájékoztatójukon kiemelte, hogy Horvátország közös határa Szerbiával, Bosznia-Hercegovinával és Montenegróval egyben az Európai Unió (EU) leghosszabb keleti határszakasza is, ennek ellenére a horvát rendőrök kiválóan végzik a munkájukat,
miközben olyan problémával kell szembesülniük, mint az illegális migráció és az embercsempészet.
Szavai szerint Horvátország csatlakozása a schengeni övezethez minden uniós tagállam érdeke.
Úgy vélem, ha Horvátország külső határa egyben a schengeni övezet határává is válik, azzal megerősödne a védelme, és így, ahogy eddig is, nemcsak horvát területet, hanem az egész EU-t védenénk a veszélyektől
- szögezte le.
Pahor erre reagálva elmondta, hogy legőszintébben szeretné, ha meglennének a feltételek ahhoz, hogy a szlovén kormány lebonthassa a szlovén-horvát határszakaszon megépült kerítést.
A tagállamok közös európai politikájának hiánya miatt az országok kénytelenek egyoldalú döntéseket hozni, az illegális migráció pedig továbbra is problémát jelent
- hangsúlyozta Pahor, majd hozzáfűzte, hogy
Szlovéniának mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy megvédje saját határát.
Horvátország schengeni csatlakozásával kapcsolatban megjegyezte, hogy bár a szlovén kormány fog dönteni arról, hogy támogatja-e Zágráb ezen törekvéseit, könnyebb helyzet állna elő, ha Horvátország elfogadná a döntőbíróság határozatát a két ország közötti határvita kérdésében.
A párbeszédben hiszek, amelynek nincs alternatívája
- fogalmazott Pahor.
Az első hasonló háromoldalú találkozót 2014-ben tartották Bécsben, azóta a három ország államfője minden évben leül a tárgyalóasztalhoz. Az idei találkozóra májusban került volna sor, de elhalasztották az osztrák kormány bukása miatt.