A jelentés szerint a tömegoszlatásokkor 149 civil és a biztonsági erők nyolc tagja vesztette életét, illetve 3458 ember sebesült meg.
A halálos áldozatok hetven százalékának életét éles lőszer oltotta ki, és a halálesetek zöme Bagdadban történt.
A testület bizonyítékokat talált arra, hogy Bagdad központjában mesterlövészek vették célba a tüntetőket az épületek tetejéről. A jelentés a biztonsági erők magas rangú vezetőit felelőssé teszi amiatt, hogy elveszítették az irányítást a beosztottaik felett, ami káoszhoz vezetett.
Az erőszak elharapódzásához hozzájárult az is, hogy nem voltak képesek érvényt szerezni a kijárási tilalomnak.
A testület javasolja
a biztonsági erők bagdadi műveleti parancsnokának és más vezetőknek az elbocsátását hét iraki tartományban,
de hangsúlyozza, hogy "fentről" senki se adott parancsot lőfegyver alkalmazására a tüntetők ellen.
Október elsején több iraki tartományban robbantak ki kormányellenes tüntetések. A tiltakozók a szegénység, a munkanélküliség és a korrupció ellen tiltakozva vonultak az utcára. Bagdadban, illetve az ország déli tartományaiban a tüntetők a kormány lemondását is követelték.
A békésen kezdődött tüntetések csakhamar súlyos összecsapásokba torkollottak a tiltakozók és a demonstrációk helyszínére vezényelt rendőrök és katonák között.
A Reuters úgy értesült a biztonsági szolgálat két illetékesétől, hogy az Irán által támogatott milíciák küldtek mesterlövészeket a háztetőkre.
Az iraki hadsereg október 7-én elismerte, hogy a katonák az előírásokat megszegve túlzott mértékű erőszakot alkalmaztak a tüntetőkkel szemben előző este a főváros Szadrváros nevű keleti síita kerületében. A hadsereg azonnal megkezdte azoknak a katonáknak a felelősségre vonását, akik "hibát követtek el".
Barhám Száleh iraki elnök aznap elítélte a tüntetőkkel szemben alkalmazott erőszakot, kormányátalakítást és reformokat, a többi között választójogi reformot sürgetett a tüntetők követeléseinek kielégítésére.
Szorgalmazta, hogy a hatóságok fizessenek kártérítést az áldozatoknak és hozzátartozóiknak.