Eric Zemmour másfél héttel ezelőtt, az úgynevezett jobboldali konvención mondott beszédet. Keményen bírálta a migrációt és a párhuzamos társadalmat kialakító muszlimokat. Azt mondta, hogy amit az iszlám csinál, az maga a gyarmatosítás. A franciákat akarják gyarmatosítani. Az esszéíró arról is beszélt, hogy Európa és Franciaország legnagyobb problémái a migráció miatt még nagyobb problémákká váltak. Ezek pedig a következők:
- iskolarendszer
- lakhatás
- munkanélküliség
- a francia gazdaság hiánya
- közrend
- börtönhelyzet
Azt mondta Zemmour: minden problémánk súlyosbodott a migrációval, és a migráció tovább súlyosbodott az iszlámmal. Vagyis, az erőszakos, elkülönülő iszlám és a bevándorlás kettős büntetés a francia társadalmon.
A beszéd egy későbbi részében arról is szólt, hogy lassan választani kell a francia embereknek az élet és az együttélés között. Ahogy fogalmazott: élni vagy együtt élni.
Mivel a TF1 vezető kereskedelmi tévé hírcsatornája, az LCI az egyébként óriási érdeklődéssel kísért gyűlést, egészen pontosan Zemmour beszédét közvetítette, sokszázezer emberhez jutottak el Zemmour gondolatai. A francia médiahatósághoz még aznap 400 feljelentés érkezett. Az LCI csatorna megijedt és bocsánatot kért.
Ezután jött Macron miniszterelnöke, Edouard Philippe, aki egész egyszerűen undorítónak nevezte Zemmour beszédét, rasszistának bélyegezte és idegengyűlölő eltévelyedésnek.
Majd megszólalt a Le Figaro is, az elvben konzervatív, de az utóbbi hónapokban Macronnal egyre inkább elnéző napilap. Hivatalosan itt van Zemmour munkahelye. A Zemmournál természetesen jóval ismeretlenebb és sikertelenebb újságírók hada (saját megfogalmazásuk szerint a dolgozók elsöprő többsége, azaz legalább kétharmaduk) petíciót írt, aminek az volt a lényege, hogy kollégájukat rúgják ki. A Le Figaro vezetősége - nyilvánvalóan nem függetlenül attól, hogy a napilap legismertebb munkatársáról van szó - végül nem bocsátotta el a világhírű esszéírót, de azért nyilvánosan megszidta.
A macroni, nyíltan bevándorláspárti rezsim elítélte tehát Zemmourt, ez pedig azonnal jel volt a párizsi ügyészség számára: a beszédet követő harmadik nap vizsgálatot indított Zemmour ellen.
(Hétfőn egyébként a Francia Nemzetgyűlésben a migrációról tanácskoztak, mert a jobboldal nyomását már nem bírta elviselni Macron pártja. Elképzelhető, hogy felső plafonban határozzák meg a hivatalosan menedékjogot kapó migránsok számát évente, de a lényegen nem változtat: az illegális migráció megállításáról szó sincs, valódi határvédelemről sem, és érdemben a Franciaországban élő soktízezer illegális bevándorló kitoloncolásáról sem. Edouard Philippe miniszterelnök, aki a párhuzamos társadalmat létrehozó muszlimokat bíráló Zemmourt durva szavakkal szidta, a francia parlamentben a szokásos is-is beszédet tartotta. Nem lehetünk a naivak a bevándorlással szemben, nem jó a muszlim elkülönülés, mondta,de gyorsan azt is, hogy nem lehet cél a "zéró bevándorlás".)
Eric Zemmourral egyébként rengeteget foglalkoztunk az Origón. Rendkívül intelligens és eredeti írásait rendszeresen ismertetjük. Ő a magyar modell nagy tisztelője, itt volt Budapesten tavasszal az MCC migrációs konferenciáján is.
Zemmour a legsikeresebb európai esszéíró. 2014-ben jelent meg A francia öngyilkosság című, közel 600 oldalas esszéje. Példátlanul sok, több mint félmillió példányban adták el, csak Franciaországban, de hihetetlen sikere volt Belgiumban, Svájcban és Kanadában is. Tavaly jelent másik, hasonló terjedelmű és szintén átütő sikerű esszéje, A francia végzet. A páratlan irodalmi, történelmi és filozófiai műveltségről árulkodó könyv első ötven oldala egy gyönyörű irodalmi stílusban megírt, önéletrajzi kisregény. Minden műve alapvetően az iszlám térhódításáról és a bevándorlás problémáiról szól.
Eric Zemmour egyúttal a legolvasottabb francia napilap, a Le Figaro munkatársa is, heti rendszerességgel ír rövidebb-hosszabb esszéket. Természetesen a Figaro internetes kiadásában Zemmour írásai mindig a legolvasottabb cikkek között vannak. A közszolgálati tévékből és rádiókból a muszlimok bírálata miatt már évekkel korábbam kitiltották, most már az RTL rádióban sem szerepelhet önállóan, legfeljebb vendégként.
Zemmour éppen hihetetlen népszerűsége miatt veszélyes a bevándorláspárti oldal számára. Néhány hete jogerősen 3 ezer euróra büntette a bíróság, (Nagyjából azért, mert azt mondta, hogy a muszlimoknak megvan a saját törvénykönyvük, ez pedig a Korán. Természetesen felmérések igazolják, hogy megdöbbentő arányban mondják franciaországi muszlimok, hogy számukra a Korán jelenti a törvényt, azaz Zemmourt minden túlzás nélkül azért büntették, mert igazat mondott.)
Ami miatt külön nagy figyelem - és a balliberális oldal nagy ellenszenve - kísérte Zemmour felszólalását, az részben maga a helyszín volt. Eric Zemmour ezerötszáz, őt ünneplő szimpatizáns előtt beszélt, a jobboldali konvención. Aminek főszervezője Marine Le Pen unokahúga, Marion Maréchal. A rendkívül népszerű, fiatal asszony a jobboldal egyesítésének a veszélyét jelenti a balliberális oldal, és persze Macron elnök számára. Számukra a legnagyobb félelem, hogy a hagyományos jobbközép (pillanatnyilag vezetőjük sincs, hamarosan lesz elnökválasztás) és a nemzeti jobboldal (Marine Le Pen, ők nyerték egyébként a májusi európai parlamenti választást, azaz megverték Macront) egyesül.
A balliberális oldal annak örült, hogy az ügyészség vizsgálatot indított, de annak nem, hogy a Le Figaro nem küldte el. A közismert baloldali újságíró, Jean-Michel Aphatie az egyik közszolgálati tévében (France 5) lényegében azt követelte, hogy sehol se publikálhasson, sehol se beszélhessen Zemmour. Mert szerinte Zemmour gondolatai gyűlöletbeszédet jelentenek, és a világhírű esszéistát bűnözőnek nevezte.
Philippe de Villiers, egykori francia parlamenti és uniós képviselő, Chirac kulturális államtitkára, rendkívül népszerű történész és esszéíró viszont egész más hangon beszélt. Szerinte a Zemmour elleni vizsgálat a hatalom részéről több mint egyszerű eltévelyedés. A vizsgálat mögött Macront látja, Macron, aki "haladó". És - Philippe de Villiers szerint - a "haladó" az azt jelenti pillanatnyilag Franciaországban, hogy totalitárius. Ezek szerint nem lehet bírálni a migrációt Franciaországban, és a legkisebb fenntartással sem élhet senki az iszlámmal szemben.
Azaz, a Zemmour elleni ügyészségi eljárás példátlan támadás a szólásszabadság ellen.