Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a Jövőnk a gyermek – Adalékok a népességgyarapodás társadalmi programjához című kiadvány bemutatóján fontosnak nevezte, hogy javuljon a gyermekvállalási hajlandóság Magyarországon.
Ehhez azonban nem elegendőek a gazdasági ösztönzők vagy a legkülönbözőbb kormányzati programokban megjelenő anyagi támogatások.
Kovács Árpád közölte, hogy évente több tízezerrel több magyar hal meg, mint amennyi születik, a generációk között új feszültségek jelentek meg, a család szerepe, védelmet nyújtó ereje pedig halványul.
A Gyermek- és Családbarát Magyarországért Alkotóműhely gondozásában megjelent tanulmánykötetet méltatva sürgette a népességfogyás okainak feltárását.
A mintegy 400 oldalas könyv jelentőségét úgy érzékeltette, hogy sohasem volt annyira sürgető, hogy egy széles társadalmi konszenzuson alapuló, társadalmi konszenzushoz vezető, szemléletváltozáshoz is hozzájáruló munka szülessen", mint most.
A kormány családtámogatási programjára utalva azt mondta, hogy a népességfogyás "közös kibeszélésének" és "gondolati konszenzusának hiányában" a megvalósuló intézkedések - mint fogalmazott - "a még oly sok pénz" sem adhat önmagában megoldást.
Kovács Árpád figyelmeztetett, hogy nincs több vesztegetni való idő, hiszen ha nem születnek további érdemleges intézkedések, belátható időn belül súlyosan károsodik, emberi erejét vesztheti az ország.
Matolcsy Györgynek, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének A demográfiai kihívás, mint a versenyképesség meghatározója című előre megírt előadását az eseményen Báger Gusztáv, az MNB Monetáris Tanácsának tagja ismertette.
A globális és magyarországi népesedési tendenciákat és kilátásokat is bemutató prezentáció megállapítása szerint a versenyképességi fordulat egyik kulcseleme a demográfiai fordulat.
Ennek feltétele, hogy 2030-ig évente 2000 gyermekkel növekedjen az újszülöttek száma Magyarországon.
Az előadás a többi között javaslatot tesz az állami családtámogatások "elköltési hatékonyságának" további növelésére.
A jegybank elnöke további javaslatokként fogalmazta meg egyebek mellett az egészségügy "családbarátabbá tételét", a mesterséges megtermékenyítés nagyobb támogatását, a gyermekvállalást gátló betegségek jobb megelőzését, a gyes és a gyed növelését, a részfoglalkoztatás támogatását, valamint a bölcsődei, óvodai férőhelyek számának további bővítését is.
Báger Gusztáv, a bemutatott kötet egyik társszerkesztőjeként szólt arról, hogy reményei szerint a tanulmánygyűjtemény jobbító szándékú elemzései és javaslatai elősegíthetik a gyermekvállalást és a családi élet gazdagítását, a nemzet megmaradását. Kiemelt célnak nevezte továbbá a 35 évesnél idősebb szülőképes nők gyermekvállalásának ösztönzését is. A javaslatok között szerepelt a hivatásos szülők életmodelljének bevezetése is.