A tárcavezető az illegális határsértők számának növekedését azzal magyarázta, hogy az időjárási viszonyok ebben az évben jobban kedveztek a migránsoknak, mint tavaly ugyanebben az időszakban.
Szlovénia ebben az évben taktikát váltott, és az illegális migránsokat nemcsak a határokon tartóztatja fel, hanem szigorúan lép fel ellenük az országhatárokon belül is
– hangsúlyozta.
A legtöbb migráns januárban érkezett Szlovéniába, összesen 303, később ez a szám csökkent, márciusban már csak 146 illegális hatásértőt tartóztattak fel a rendőrök, és
az év eleje óta 43 embercsempész ellen indítottak eljárást.
Branko Grims, a Janez Jansa volt szlovén miniszterelnök vezette jobboldali, bevándorlásellenes Szlovén Demokrata Párt (SDS) képviselője felszólalásában azzal vádolta a kormányt, hogy az ENSZ globális migrációs csomagjának elfogadásával hibás jeleket küldött a migránsoknak, ami miatt nőtt az illegális határsértések száma.
Mint mondta:
Szlovéniának példát kellene vennie a magyar és az olasz kormány migránsellenes politikájáról,
e kormányok a szlovén kormánnyal ellentétben nemcsak a migránsmaffia ellen védekeznek sikeresen – vagyis azok ellen, akik szállítják a migránsokat és pénzt keresnek rajtuk –, hanem a „legális” maffia ellen is. Szerinte
ez utóbbihoz azok az (ál)civil szervezetek (NGO) tartoznak, amelyek az (ál)humanitárius nonprofit tevékenység leple alatt az illegális migránsok segítésével meg akarják dönteni az alkotmányos rendet az országban.
A Marjan Sarec vezette szlovén balközép kisebbségi kormány kiemelte, hogy a migrációs egyezmény megszavazásával – a többi európai országhoz hasonlóan – lehetővé tették, hogy a migráció kérdése jogilag szabályozhatóvá váljon.
Mindazonáltal hozzátették:
továbbra is ellenőrzik saját országhatáraikat, és nem engedik meg a tömeges illegális migrációt.
Bár a balliberális szlovén kormány még mandátuma elején bejelentette, hogy lebontja a 2015-ben, a migránsválság idején épített 176 kilométer hosszú pengés drótkerítést Horvátországgal közös határán, ez idáig nem tette meg, de azóta is gyakran ígéri, hogy megteszi, amennyiben a körülmények ezt megengedik.
A Görögországból Macedónián, Szerbián és Magyarországon át Közép-Európa más országaiba vezető, úgynevezett balkáni migrációs útvonal lezárása óta a migránsok alternatív útvonalon – Bosznia-Hercegovina, Horvátország és Szlovénia érintésével – igyekeznek eljutni Nyugat-Európába.
A horvát-boszniai határon mindennaposak a határsértések.