Óriási vitákat váltott és vált ki Dániában Ahmed Akkari egykori imám legújabb tanulmánya, amiben a többi közt arra mutatott rá, hogy
az iszlamizmus felelős a leginkább azért, hogy nem képesek az országban a muszlimok sikeresen beilleszkedni a társadalomba.
A kutatás szerint
a nem nyugat-európai országokból érkezett bevándorlók 48 százaléka egyetértene azzal, hogy tiltsák be Dániában a vallások kritizálását.
A három éve Dániában élő migránsok 42 százaléka ért egyet ezzel az állítással, míg az etnikai dánoknak csak a 20 százaléka – mindez abból a közvélemény-kutatásból derült ki, amit a dán integrációs minisztérium készített. Ez az eredmény egy időben került nyilvánosságra azzal a tanulmánnyal, amit egy dániai think-tank szervezet közölt arról, hogy miért nem tudnak integrálódni a muszlimok a nyugati társadalmakba.
A tanulmányt Ahmed Akkari egykori muszlim imám írta. Akkari tevékeny szerepet játszott azoknak a tüntetéseknek a megszervezésében, amelyek a Közel-Keleten törtek ki 2006-ban. Az ügy előzménye volt, hogy a Jyllands-Posten nevű dán lap karikatúrákat közölt Mohamed prófétáról. Akkari később szakított az iszlámmal, és egy könyvet írt 2014-ben Búcsú az iszlámtól címmel. Most például azt írta, hogy az iszlamizmus egy vallási alapú ideológia, amely „az iszlámnak a világ meghódítását célzó totalitárius értelmezését tartalmazza."
Akkari szerint az iszlám tradicionális értelmezései hatalommonopóliumot jelentenek a muszlimok felett.
Ez a monopólium akadályozza meg a muszlim embereket abban, hogy beilleszkedjenek a nyugati társadalmakba, mert akadályozza őket abban, hogy szabadon gondolkodjanak és szabadon cselekedjenek az iszlámmal kapcsolatban –
vélekedett az egykori imám.
Akkari úgy véli, hogy az iszlám soha nem illeszkedett be teljesen egyetlen társadalomba sem, és hogy a muzulmánok sohasem alkalmazkodtak teljesen a nem muzulmán kultúrákhoz. Az iszlamizmus a nyugati kohézióval szemben küzd, és egyfajta ellenerőt generál, ami a terrorizmusban, a különféle bandákban és politizáló csoportokban jelenik meg – tette hozzá.
A szakértő szerint a legfőbb probléma, hogy az iszlamista csoportok erőteljesen befolyásolják a nyugati muszlimokat.
Ezzel párhuzamosan pedig a nyugati pártok, főként a baloldali radikálisok, mindent elkövetnek, hogy megszerezzék ezen muszlimoknak a szavazatait. Éppen ezért szövetségeket kötnek ezen erőkkel, amelyek éppen a nyugati életmód lerombolását szeretnék elérni, és végül elvezetnek majd Dánia teljes iszlamizációjához
- vélekedett Akkari.
A volt imám szerint Dániában nagyon sok mecset működése egyértelműen a muszlimok sikeres integrációja ellen hat. Számításai szerint csupán a dániai mecsetek egynegyede tekinthető olyan helynek, ahol a vallásgyakorlat a legfontosabb, és nem egyéb tanok terjesztése. Akkari úgy véli,
Dániában a baloldali politikai erők és az iszlamista erők együttműködése egyre erősebb. A baloldal pluszszavazatokat remél tőlük, míg az iszlamista erők így nagyobb befolyást tudnak szerezni a politikában és az államigazgatás területein.
Állításait azzal támasztja alá Akkari, hogy a baloldali radikális pártok támogatottsága ott kiemelkedő, ahol sok muszlim él.
A Jylland Posten utánajárt annak, hogy valóban igaz-e Akkari állítása. Arhus városának Gellerup negyedében a helyi mecsetek és a radikális baloldali Venstre szoros együttműködésének köszönhetően
a párt támogatottsága a 2015-ös 5,1 százalékról a 2019-es parlamenti választáson 34,2 százalékra nőtt.
Hasonló folyamat zajlott le a bevándorlók által nagy számban lakott területeken is, mint például Vollsmose, Tingbjerg és Norrebro.
Akkari szerint a nyugati társadalmak sok esetben olyan kivételeket adnak a muzulmán kisebbség számára a saját jogrendjükkel szemben, amely mára elvezetett ahhoz, hogy két jogrendszer van érvényben bizonyos országokban vagy városrészekben. Ez a helyzet pedig egyértelműen a muszlimok sikeres integrációja ellen hat – tette hozzá. A kettős jogrendszer állapotára valamilyen választ kell találnia a nyugati társadalmaknak, mivel csak egy olyan környezetben lehet sikeres a beilleszkedés, ahol minden állampolgárra ugyanazok a jogok és kötelességek vonatkoznak – vélekedett a volt imám.
Mint arról korábban beszámoltunk, egyre több jel mutat arra, hogy a borzalmas bűncselekmények jellemezte svédországi állapotok Dániában is megjelenhetnek.
A robbantások, a gyilkosságok és a szervezett bűnözői csoportok számára a nyitott határok miatt egyre jobban elérhető Dánia is.
Koppenhága éppen ezért kénytelen volt szigorítani a határellenőrzést a svédországi határain. A bűncselekmények mögött nagyrészt migránshátterű személyek állnak.
Írtunk arról is, hogy egyre többen ismerik fel Dániában, hogy óriási problémákat okoz az országban, hogy a bevándorlók párhuzamos társadalmat építenek fel.
Egy felmérés szerint a koppenhágai bevándorlók körében egyre inkább elfogadott, hogy az ő hagyományaik felette állnak a dán törvényeknek.
Bár a hatóságok próbálnak fellépni a párhuzamos társadalomépítéssel szemben, de lehet, hogy már régen elkéstek.