Újabb migránsáradat készül: 100 ezren vannak már a Balkánon

Migrants rescued at sea by the Spanish charity SMH prepare to disembark from the Aita Mari rescue ship in the port of Messina, Sicily, on February 13, 2020. - Some 160 migrants rescued last weekend in the central Mediterranean during two rescue operations by the Spanish vessel Aita Mari disembarked on February 13 in the Sicilian port of Messina. The rescue operation was completed a day after former Italian Interior minister Matteo Salvini and current leader of the Italian far right Lega party was sent back to court for having blocked a ship with more than a hundred migrants off Sicily last summer. (Photo by PABLO GARCIA / AFP)

100 ezer migráns van már a Balkánon, a céljuk pedig, hogy minél előbb az Európai Unióba, és végül - nagy többségüknek célja - Németországba jussanak. Az elmúlt hetekben mind Magyarország déli határánál, mind a Földközi-tengeren fokozódik a migrációs nyomás. Orbán Viktor miniszterelnök a héten a déli határnál járt megtekinteni a határkerítést és a határvédelmet. Már több nyugat-európai politikus is elismeri, hogy megismétlődhet a 2015-ös migrációs válság.

Arra kell számítani, hogy egyre növekedni fog a migrációs nyomás a déli határon, egyre többen és egyre szervezettebben érkeznek, ahogy javul az időjárás – minderről Orbán Viktor miniszterelnök beszélt Röszkén, ahol Peter Pellegrini szlovák kormányfővel megtekintette a határkerítést. Kiemelte, hogy

amit a nemzetközi sajtó képeiből látni, nem fedi a valóságot, mivel 95 százalékban katonakorú férfiak érkeznek.

Európában tilos ezt mondani, de ez egy megszervezett invázió – jelentette ki. Most százezer migráns szeretne bejutni Európába, ők a balkáni útvonalon vannak, és ha hagynák, bejutnának Magyarországra és Szlovákiába – közölte.

Orbán Viktor miniszterelnök (j2) és Peter Pellegrini szlovák kormányfő (b) sajtótájékoztatót tart a röszkei tranzitzónában tett látogatásuk során 2020. február 13-án Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Tizennyolcszorosára nőtt az érkezők száma

Orbán Viktor szavait nagyban alátámasztja, hogy pénteken is nyolcvanhét menedékkérőt vett fedélzetére a spanyol parti őrség egyik hajója a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek partjainál.

A migránsokat Gran Canariától délre észlelték.

Három bárka fedélzetén próbálták elérni a szigeteket. A menedékkérőket Gran Canaria szigetére, Arguineguín kikötővárosába szállították. A hatóságok szerint

januárban 708 migráns érte el a Spanyolországhoz tartozó szigeteket, vagyis tizennyolcszor többen, mint tavaly ugyanebben az időszakban.

Mióta ugyanis Marokkó erélyesebben fellép az illegális bevándorlással szemben, egyre többen kelnek útra lélekvesztőkön Mauritániából a Kanári-szigetekre.

Folyamatosan érkeznek a migránsok a tengeren is Forrás: AFP/Handout

Megismétlődhet 2015

Nagyon erős a migrációs nyomás az EU külső határán, és az EU körüli térségben számos olyan konfliktus van, amely menekülésre kényszerít embereket. Így megismétlődhet az öt évvel ezelőtti válsághelyzet, egy második 2015-öt élünk meg, ha nem segítünk az EU külső határán fekvő országoknak a migrációs nyomás kezelésében

- minderről már Horst Seehofer német belügyminiszter beszélt. Hangsúlyozta, hogy túl kell lendülni az évek óta tartó patthelyzeten, és végre ki kell alakítani egy közös európai menekültügyi rendszert.

A Bild összeállításában kiemelte, hogy januárban 8585 ember kelt át a görög-török tengeri – és európai uniós külső – határon menedékjogi kérelem benyújtásának szándékával, ami mintegy 1000 fős emelkedés az egy évvel korábbihoz képest.

Az osztrák kormány több tagja is határozottan állást foglalt a migrációs válság ügyében. Sebastian Kurz kancellár például a müncheni biztonságpolitikai konferencián azt mondta, hogy számos kisebb országot, például Ausztriát is, súlyosan megterheli az ellenőrizetlen migráció, és

minden országnak biztosítani kell a lehetőséget, hogy önállóan döntsön arról, kiket fogad be.

Kétszeres növekedés Olaszországban

Seehofer állítását igazolja, hogy a Földközi-tenger középső medencéjében kialakult, főként Olaszországot érintő migrációs útvonalon az illegális határátlépések száma januárban több mint kétszeresére, 1500-ra emelkedett a decemberi adatokhoz képest.

A Földközi-tenger keleti medencéjében jegyezték fel a legtöbb, mintegy 3400 illegális határátlépést annak ellenére, hogy a görög szigeteken és a szárazföldi határokon decemberhez képest 58 százalékkal esett vissza a határsértők száma.

Sokan attól tartanak, hogy megismétlődik a 2015-ös migrációs válság (Képünk illusztráció) Forrás: AFP/Pablo Garcia

Ezért nem engedhette be az illegális bevándorlókat Magyarország

Minden államnak joga van hozzá, hogy olyan építményeket húzzon fel saját határainál, amelyek az ott zajló illegális cselekményeket meg tudják akadályozni. Az ember-, kábítószer- vagy fegyvercsempészet, illetve az illegális bevándorlás egyaránt ilyen tevékenységnek számít - minderről már Tóth Norbert nemzetközi jogász beszélt. A nemzetközi jog nem korlátozza a határon létesített objektumok építését - tette hozzá. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint emellett az Európai Uniónak is vannak jogszabályai a külső határok védelmére, amelyek az érintett térségek fokozott védelmét írják elő. A szakértő szerint így,

ha Magyarország korábban beengedte volna a déli határnál gyülekező több száz bevándorlót, akkor valójában uniós kötelezettségét is megsértette volna.

A Migrációkutató Intézet vezető kutatója a Karc FM rádióban arra is emlékeztetett, ha a schengeni terület külső határait nem védi semmi, akkor a belső határok hatékonysága is megkérdőjeleződne. Emiatt aztán több ország úgy döntene – amire ma már több példa is van – hogy ideiglenesen visszaállítja saját határellenőrizetét.

Ez komoly károkat okoz az országok belső kapcsolataiban, a kereskedelemben és a biztonságpolitikában egyaránt.

Meg kell védeni az európai határokat

A migrációs helyzet a héten az Európai Parlamentben is téma volt. A zöldpárti, szocialista és liberális képviselők szerint a bosnyák-horvát határon durva fellépés tapasztalható, a migránsok emberi méltóságát nem veszik figyelembe a hatóságok. A vitában több horvát néppárti képviselő is felszólalt, akik

valótlanságnak és hangulatkeltésnek nevezték ezeket az állításokat.

Kiemelték, hogy nem áll rendelkezésre bizonyíték arról, hogy erőszakos fellépésre kerülne sor, ugyanakkor a határvédők nap mint nap illegális határátlépések ezreivel találják szemben magukat, és emberfeletti feladatot végeznek, hogy kordában tartsák az eseményeket. Más jobboldali képviselők szerint nem arról van szó, hogy bárki az érkezők ellen akarna fellépni, ugyanakkor

a saját, európai érdekeinket kell képviselni, és meg kell védeni a határokat, mert különben hamarosan a teljes afrikai kontinenst fogjuk Európában találni.

Brüsszelben is látják, hogy egyre nagyobb a migrációs nyomás (képünk illusztráció) Forrás: AFP/Pablo Garcia

Az illegális migránsokat vissza kell vinni

Időközben elkészült az új uniós migrációs és menekültügyi paktum. Margaritis Szkínasz, a migrációs ügyekért is felelős biztos azt mondta, hogy az EU az eddiginél szorosabban kíván együttműködni a bevándorlók származási országával, illetve az általuk igénybe vett tranzitországokkal.

Az unió lényegesen nagyobb figyelmet fordít majd a külső határok védelmére és a szolidaritásra

- tette hozzá.

Szkínasz emlékeztetett arra, hogy Törökország négymillió migránst fogadott be, akik a szíriai polgárháború elől menekültek el otthonukból. A politikus reményét fejezte ki, hogy Törökország - az EU anyagi támogatásával - továbbra is ellátja őket.

Ellenkező esetben Európa felkészültebb lesz, mint a 2015-ös bevándorlási hullám csúcspontján volt

- szögezte le.

Az, aki nem kap menedékjogot Európában, nem maradhat itt, ezért az EU-nak növelnie kell a visszaszállítások számát a származási országokba

- tette hozzá.

Ez egyértelmű változás a Juncker-bizottság egyértelmű migrációpárti szólamai után - a lényeg azonban ezúttal is majd a cselekvés lesz.