Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A koronavírus Európában való megjelenését követően sorra léptettek életbe az európai állampolgárok mindennapi életét befolyásoló, rendkívüli egészségügyi óvintézkedéseket a koronavírus-járvány megfékezése érdekében. Azonban az uniós tagállamok által egyénileg bevezetett intézkedések mértéke és időzítése Európa-szerte országról országra eltérő volt, amely döntő hatással bírt a járvány kimenetelére. S az észszerű és időben meghozott intézkedések jelentőségére nem más világít rá a leginkább, mint a népességileg hasonló államok érintettségének összevetése.
A koronavírus-járvány kezdetén Ausztria az elsők között volt Európában, ahol koronavírussal fertőzött személyt azonosítottak február 25-én, az osztrák Szövetségi Kancellária – a szükségrendelkezési joga ellenére – mégsem tette meg időben a védelmi intézkedéseket, amelyekkel elejét vehette volna a járvány gyors léptékű terjedésének. Csupán március 12-én, az ország első igazoltan COVID-19 fertőzésben meghalt esetét követően rendelték el az ország összes sífelvonójának és -pályájának március 16-ától való bezárását, amely síparadicsomokban egészen addig a vírus szabadon fertőzhetett a helyi lakosok és a vendégként odaérkező turisták között. Tizenkilenc nappal az első igazolt fertőzött és három nappal az első igazolt haláleset után került sor az első védelmi intézkedések bevezetésére. Június negyedik hetére Ausztriának 17 300 vírusfertőzöttje és közel 700 halottja volt.
Portugáliában március 2-án azonosították az első koronavírussal fertőzött beteget. Ezt követően, míg a szocialista kormány azzal volt elfoglalva, hogy hogyan nyújtson az illegális migránsok számára állampolgárságot annak érdekében, hogy ők is hozzáférhessenek a társadalombiztosításhoz és az egészségügyi ellátórendszerhez, március 16-án meghalt a járvány első portugál áldozata. Ez azt jelenti, hogy az António Costa vezette kormány kivárta, hogy a koronavírus-járvány emberáldozatot követeljen az országukban, hiszen kéthétnyi tétlenkedés után csak ekkor lépett. Március 25-én a portugál kormány kihirdette az országos veszélyhelyzetet is, amely értelmében a szocialista miniszterelnöki kabinet felhatalmazást kapott arra, hogy jelentősen korlátozza az állampolgárok, a sajtó, illetve a vállalati szféra szabadságjogait. Portugália mára több mint 39 000 fertőzöttet és 1500 vírushalottat tudhat magának.
Belgiumra egy másfél éve húzódó kormányválság közepette tört rá a koronavírus-járvány február 4-én, így az ország stabil kormány és társadalmi egység nélkül nézett szembe a pandémia okozta feladatokkal. Március 11-én meghalt az első koronavírussal fertőzött ember, ugyanakkor onnantól még további majd' egy hetet vett igénybe, vagyis az első igazolt fertőzött regisztrálásának dátumától kezdve összesen 40-42 napot, hogy a belga kormány óvintézkedéseket tegyen állampolgárainak védelmében. A járvány ideje alatt ezen felül az egészségügy is magára maradt az olyan sürgető problémák megoldásával, mint a kórházak túlterheltsége és a szakemberhiány. A tétlen politikai elit ennek várhatóan lesújtó eredményeket produkált: 60 550 fertőzött és közel 10 ezer halott.
Ausztria, Portugália, Belgium: összesen körülbelül 12 ezerrel többen haltak meg a járvány következtében ebben a három országban, mint Magyarországon, holott az említett államok mindegyike Magyarországhoz hasonlóan nagyságrendileg 10 milliós népességgel rendelkezik. Ausztria, bár a kezdetekben gócpontgyanúsnak bizonyult, idővel sikerült mérsékelnie az ország járványérintettségét.
A portugál baloldali kormány késlekedése háromszor annyi halálos áldozatért felelős, mint ahány halálos esetet számlálunk Magyarországon – és meglepő módon, míg a magyar kormány az unió felől érkező alaptalan kritikák kereszttüzébe került, addig Portugáliának teljesítményével fordítottan arányosan hazánknál 30 százalékkal magasabb támogatást szavazna meg az Európai Unió.
Belgium mára nemcsak Európa szégyenfoltjává, de a világ egyik legfertőzöttebb országává vált: népességarányosan itt van a második legtöbb haláleset világszerte, tizenhétszer annyi, azaz 9500-zal több halottja van, mint Magyarországnak – ez esetben viszont nem meglepő módon a brüsszeli elit ahelyett, hogy a belga egészségügyi és szociális dolgozók néma sorfalát követve némasági fogadalmat tett volna, továbbra is úgy véli, úgy kell táncolni, ahogy ők fütyülnek.
Nem lebecsülve a népességi adottságokon túlmutató, a járvány terjedését befolyásoló egyéb tényezők összetettségét, hazánk és a három említett ország közti legfőbb különbség szembetűnő: a tettre képes és cselekvő nemzeti kormány, amely nem a turistaszezon, nem az illegális bevándorlók és nem a politikai elit, hanem mind egészségügyi, mind gazdasági értelemben saját állampolgárainak érdekében járt el. Számadás idején az emberi veszteségeket felmérve, e legjelentőségteljesebb tényező számításba vétele igazoltan megkerülhetetlen.
Halkó Petra, vezető elemző, Századvég Alapítvány
