Egy friss közvélemény-kutatás szerint jelentősen csökkent a Black Lives Matter támogatottsága. A Pew Research válaszadóinak csupán 55 százaléka támogatja a mozgalmat - júniusban ez az adat még 67 százalék volt. A fehérek körében a támogatás 50 százalék alá csökkent 60 százalékról, a latinok kétharmada támogatja a mozgalmat a korábbi 77 százalékkal szemben. Annak ellenére, hogy a feketék most is ugyanolyan számban állnak a BLM mögött, mint júniusban (87 százalék), azok aránya, akik „erős" támogatónak mondják magukat 71 százalékról 63 százalékra csökkent.
A Twitter felhasználókkal folytatott kapcsolatokért felelős igazgatója, Carlos Monje távozott posztjáról, és csatlakozott Joe Biden elnökjelölti kampányához. Sem Monje, sem a Twitter nem fűzött kommentárt a döntéshez. Monje korábban már dolgozott a demokratáknak, így egy ideig az Obama elnök hivatalba lepését előkészítő csapat tagja volt. Nem ő az egyetlen vezető beosztású alkalmazott a Twitternél, akit erős szálak fűznek a demokrata jelöltekhez. Nick Pacilio, aki vezető kommunikációs menedzserként dolgozik a techcégnél, korábban Kamala Harris alelnökjelölt szóvivője volt.
Meghalt a Legfelsőbb Bíróság legidősebb tagja, Ruth Bader Ginsburg. A 87 éves bírónő a progresszív jogfelfogás ikonikus alakja volt. A nők és a kisebbségek jogainak ádáz védelmezőjeként került be a köztudatba és vált az amerikai baloldal legendás alakjává. Halálával újabb szék üresedett meg a Legfelsőbb Bíróságon, Donald Trump pedig immár a harmadik bírót jelölheti a testületbe – feltéve, hogy meglesz hozzá az 50 szavazat a szenátusban, és a demokraták nem találnak olyan obstrukciós eszközt, ami a szenátusi ülésszak végéig meggátolná a jóváhagyási folyamat lezárulását. Az előző két alkalommal konzervatívnak tartott bírák helyére jelölt újakat, így ezek a jelöltek nem változtattak a konzervatív–progresszív arányon a testületben. Ezúttal azonban ez jelentősen megváltozhat, és 6-3 arányú többségbe kerülhet a konzervatív jogfelfogás. Fontos, hogy a konzervatív bírók mind viszonylag fiatalok, és a testület tagjait életre szólóan nevezik ki. A legidősebb, Clarence Thomas is csak 72 éves. Ginsberg halálával a liberális felfogású Stephen Breyer lép elő korelnökké a maga 82 évével. Ruth Bader Ginsburg-t Bill Clinton jelölte a Legfelsőbb Bíróságba.
A baloldalon Ginsburg halála megrökönyödést, mély gyászt és hihetetlen hisztériarohamot váltott ki. Alexandria Ocasio-Cortez, baloldali celeb-képviselőnő egészen odáig ment, hogy azt állította, Ginsburg halála
eget rengető esemény, és a demokrácia sorsa múlik azon, ki ül a helyére.
Éppen ezért a demokratáknak és szavazóiknak radikalizálódniuk kell. Több neves progresszív kommentátor is erőszakos ellenállásra szólított fel abban az esetben, ha Trump megpróbálja betölteni Ginsburg megüresedetett székét. Egy egyetemi professzor a kongresszus épületének felgyújtását is kilátásba helyezte. Joe Biden, Barack Obama és Hillary Clinton mérsékeltebben fogalmaztak ugyan, de szerintük sincs joga Trumpnak már új bírót kinevezni. 2016-ban természetesen ők álltak ki a leghangosabban amellett, hogy Obamának joga van még a választások előtt betölteni Antonin Scalia megüresedett székét.
Az Igazságügyi Minisztérium hivatalosan kijelentette, hogy Portland, Seattle és New York városaiban olyan önkormányzatok működnek, melyek tűrik az erőszakot és a magántulajdon elleni bűncselekményeket. Ez az első lépés abban a folyamatban, amely lehetővé tenné a Trump-adminisztrációnak, hogy szövetségi támogatásokat vonhasson meg ezektől a városoktól. Az utcai erőszak ugyanis önmagában nem elég ahhoz, hogy egy város a listára kerüljön, az is kell hozzá, hogy megtagadja a szövetségi segítséget. Így például Chicago az egészen páratlan erőszakhullám ellenére sincs a listán, mivel a városvezetés hajlandó együttműködni a szövetségi rendfenntartókkal.
Tömeges, erőszakos tüntetések törtek ki Louisville-ben, amikor a vádesküdtszék úgy döntött nem emel vádat a rendőrök ellen Breona Taylor halála miatt. Március 13-án a louisville-i rendőrség egy drograzziát hajtott végre a feketebőrű nő otthonában, amikor annak barátja tüzet nyitott rájuk. Breona Taylor a lövöldözésben életét vesztette, barátját pedig letartóztatták. A Black Lives Matter-aktivisták azt terjesztették, hogy a rendőrök kopogtatás nélkül törték be a lakás ajtaját, és Breona Taylor az ágyban feküdt, amikor a halálos lövés érte. Mindkét állításról bebizonyosodott, hogy hamis. A Taylor család ügyvédei például az állították, hogy a döntés újabb példája annak, hogy nincs semmilyen következménye a színesbőrű amerikaiak elleni, fehér rendőrök által elkövetett népirtásnak.
A döntést követően azonnal tömegek vonultak utcára, és a már ismert forgatókönyv szerint gyújtogatásba és pusztításba kezdtek. Az esti órákban a város egyik pontján tüntetők tüzet nyitottak a rendfenntartókra, és minimum két rendőr megsebesült. Mindkettő kórházi kezelésre szorul, de állapotuk stabil.
A vádemelés elmaradása Breona Taylor halála kapcsán több más amerikai városban is erőszakos tüntetésekhez vezetett. Portlandben és Seattle-ben a már-már megszokott módon randalírozott a Black Lives Matter és az ANTIFA-szimpatizánsokból álló tömeg. Előbbiben a tüntetők Molotov-koktélokkal dobálták meg a rendőröket. Amerika más nagyvárosaiban, így New Yorkban, San Diegóban és Denverben is erőszakos tüntetések zajlottak.