Orbán Viktor miniszterelnök szerint Európa továbbra sem definiálta magát a globalizált világban.
Amíg nincsen közös európai hadsereg és közös tudományos-technikai potenciál, addig nem leszünk olyan játékosok a világban, mint az Egyesült Államok és Kína
– tette hozzá.
Magyarországon valójában az intellektuális szuverenitásért zajlik a harc: azért küzdünk, hogy érvényesíthessük kereszténydemokrata-konzervatív demokráciafelfogásunkat a liberális nézetekkel szemben - mondta a miniszterelnök.
Azért harcolunk, hogy ne csak egy, mindenki által elfogadott szemszögből vizsgálhassuk az európai intézményeket és politikát, és lehessen vitázni olyan fogalmakról, mint a család, nemzet, kulturális hagyományok, vallás és migráció
- magyarázta.
Orbán Viktor kiemelte:
a magyar demokrácia legalább olyan jó, mint a német vagy az olasz, és megfelel a demokrácia európai követelményeinek.
A magyar alkotmányossági változások teljes mértékben megfelelnek az uniós elveknek - tette hozzá.
A fő kérdés, hogyan lehetne Európa ismételten a világ legversenyképesebb régiója, és hogyan lehetne jó és hatékony gazdaságot felépíteni, és nem az a fő probléma, hogy az egyes tagállamok, hogyan szabályozzák a belső ügyeiket - mondta a kormányfő. Orbán Viktor kijelentette, hogy az intellektuális szuverenitás mellett küzd Magyarország, mindez pedig azt jelenti, hogy jogunk van egy másik filozófiát képviselnünk a politikában, mint a liberális koncepció.
Mi a kereszténydemokrata politika mellett állunk, ami a nemzet és a családok megerősítését is jelenti
- tette hozzá.
Záró megjegyzésében Orbán Viktor rámutatott: a szolidaritás közös sikert jelent, "de nem lehetünk sikeresek együtt, ha külön-külön nem vagyunk azok". A nemzetek gazdasági-politikai sikere nem a közös, európai siker ellentétje, hanem annak feltétele és építőköve - tette hozzá a miniszterelnök. Orbán Viktor szerint az Európai Unió jövőbeli sikerének záloga a közös katonai védelmi kapacitás kialakítása, a tömb bővítése Szerbiával, illetve a versenyképes gazdaság létrehozása.
A magyar kormányfő elmondta a beszélgetés vezetőjének, hogy
mi mindnyájan szabadságharcosok voltunk, és ezért több kérdéshez teljesen másként viszonyulunk, mint a beszélgetés vezetője.
Közös uniós katonai rendszer kell, folytatni kell az uniós bővítést, és egy új stratégiát kell alkotni - mondta a magyar kormányfő.
Janez Jansa szlovén kormányfő szerint új egyensúlyt kell teremteni az unióban a brexit után, és ennek egyik legfontosabb eleme, hogy a közép-európai régiónak is egyre nagyobb szerepe lesz a kontinensen a korábbi korszakkal szemben.
A miniszterelnök szerint kettős mérce érvényesül az unióban, főleg a politikai kérdésekben.
Senki sem foglalkozott a szlovén jogállamiság helyzetével, amikor jogtalanul börtönbe zártak engem - mondta Jansa. Szólt arról is, hogy a valódi demokráciát csak a szavazók működtethetik, és nem külső NGO-k.
Andrej Plenkovic horvát kormányfő arról beszélt, hogy nagyon nehéz körülmények között tudták teljesíteni az uniós elnökségi feladatokat, de sikeresek voltak.
Giuseppe Conte olasz kormányfő szerint a COVID-válság egyik legfontosabb eredménye, hogy nőtt a szolidaritás az országban. Úgy látja, hogy történelmi döntést hoztak az uniós állam-és kormányfők a júliusi csúcson. Az unió mindig a válságok révén lett egyre erősebb - tette hozzá.
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő arról beszélt, hogy a közép-európai régió szolidaritása nagyon fontos a mostani helyzetben.
Brüsszel azért támadja a közép-európai régiót, mert az emelkedőben van
- tette hozzá. Külön kiemelte azt, hogy Lengyelországban a média 80 százaléka külföldi tulajdonban van, és ilyen körülmények között elég nevetséges, hogy egyesek arról beszélnek, hogy nincsen szólásszabadság az országban.
Morawiecki szólt arról is, hogy Andrzej Duda annak ellenére tudott nyerni az elnökválasztáson, hogy korábban nem látott támadások indultak ellene a nemzetközi média részéről is. Úgy lája, hogy a közép-európai régió az unió új növekedési motorja lehet, és ezért dolgozni kell.
Andrej Babis cseh kormányfő szerint
fel kell gyorsítani a balkáni országok uniós csatlakozását és a schengeni csatlakozását is.
Babis nem érti, hogy miért nem a megadott témáról beszélnek a kormányfők, és a beszélgetés vezetője miért csak a jogállamiságról kérdez, és miért terjeszt olyan álhíreket, mint ami a Guardianban olvasható. Szerinte egységes uniós stratégiára lenne szükség a Balkánon és a migráció ügyében is. Kijelentette, hogy mára Csehország lett a világ egyik legbiztonságosabb országa. Babis is egy új uniós stratégiát sürgetett a nagy európai kérdésekben, hasonlóan a magyar kormányfőhöz. Andrej Babis hangsúlyozta, hogy az Európai Unió túl lassan reagál a kihívásokra, és ez a koronavírus-járvány kezelésében is megnyilvánult.
Bojko Boriszov bolgár kormányfő kijelentette, hogy Bulgária több formában is kifejezte a szolidaritását a mögöttünk hagyott időszakban. Úgy látja, egységes európai egészségügyi protokollrendszer felállítására lenne szükség.
Aleksandar Vucic szerb államfő felidézte azt, hogy óriási támadások érték az idei év elején, amikor arról beszélt, hogy Európa nem szolidáris a kialakult helyzetben. Pedig ez azóta teljesen egyértelmű lett - tette hozzá. Természetesen szeretnének csatlakozni az EU-hoz, de ez nem csak rajtuk múlik - mondta.
Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap igazgatója kiemelte:
az elmúlt hónapokban példátlan válaszok születtek egy példátlan válságra, amelynek következtében 170 ország szegényebben zárja majd az évet, mint ahogy 2020 elején nekikezdett.
Georgieva megjegyezte: sikerült közös erőfeszítéssel, a likviditás előmozdításával megtámasztani a világgazdaságot. Ha ez nem történt volna meg, annak tömeges államcsőd és a jelenleginél sokkal nagyobb mértékű munkanélküliség lehetett volna a következménye.
Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke videóüzenetében azt hangsúlyozta, hogy a kiválóság, barátság, tisztelet és szolidaritás olimpiai értékei jó támpontot nyújthatnak a koronavírus utáni világban.
A hétfő délelőtti, angol nyelven zajló fórumon Orbán Viktoron kívül Aleksandar Vucic, Szerbia elnöke, Andrej Babis cseh, Janez Jansa szlovén, Mateusz Morawiecki lengyel, Andrej Plenkovic horvát és Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök személyesen, Giuseppe Conte olasz kormányfő, Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke és Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap igazgatója pedig online kapcsolaton keresztül cserélt eszmét a szomszédsági, regionális és globális ügyekről.
Orbán Viktor miniszterelnök kétoldalú tárgyalásokat is folytatott a cseh, a horvát és a szlovén miniszterelnökkel, valamint a szlovéniai magyarság képviselőivel.