Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Nem enyhül a botrány a Brüsszel által okozott oltási káosz körül. Ennek egyik legnyilvánvalóbb jele, hogy egyre frusztráltabban kezelik a vakcinaszerződések körül kialakult botrányt firtató újságírói kérdéseket. A V4NA már korábban is többször próbálta megtudni, hogy mi az oka annak, hogy az európai polgárok nem láthatják ezeket a dokumentumokat, azonban érdemi választ sosem kaptak. A V4NA korábbi kérdésére Stefan De Keersmaecker, az Európai Bizottság szóvivője azt írta, hogy a szerződések természetesen tartalmaznak minden egyes kérdésre kiterjedő külön záradékokat, a késedelmes szállításra is, de a szerződések részleteire nem térhet ki.
Miközben Magyarország nyilvánosságra hozta az orosz és kínai gyártókkal kötött szerződéseket, az Európai Bizottság egyelőre csak az AstraZeneca-szerződést tette fel a honlapjára, azt is erősen titkosítva.
A brüsszeli dokumentumok viszont Magyarországon nyilvánosságra kerültek - Ómolnár Miklós megszerezte és bemutatta őket -, és világosan látszik, hogy
STELLA KYRIAKIDES EGÉSZSÉGÜGYI BIZTOS ÍRTA ALÁ AZOKAT.
Mivel Brüsszelen egyre nagyobb volt a nyomás, ezért védekezés gyanánt azzal álltak elő, hogy nem ők, hanem a tagállamok szerződtek a vakcinagyártókkal. Csakhogy erről gyorsan kiderült, hogy nem igaz: magyar illetékesek hivatalosan is megerősítették, hogy nincsenek más vakcinaszerződések, csak és kizárólag az, amit az uniós bürokrácia kötött.
Időközben Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke az amerikai CNBC-nek adott interjújában elismerte, hogy komoly problémák merültek fel az oltások ütemezésével és az oltóanyagok szétosztásával kapcsolatban. Rendkívül nehéz helyzetben van az Európai Unió a koronavírus-járvány elleni védőoltások elosztása miatt - vallotta be a bizottság magas rangú képviselője, aki azt is elismerte, hogy az oltási program kezdete óta komoly kritikákat kaptak.
A brüsszeli oltási botrányt csak növelte, hogy a La Stampa olasz napilap beszámolója szerint az olasz hatóságok összesen huszonkilencmillió adag AstraZeneca-vakcinát találtak egy Róma közelében lévő településen, amiket a gyártó feltehetőleg az Egyesült Királyságba akart szállítani.
A huszonkilencmillió dózis majdnem duplája annak, amit az AstraZeneca eddig összesen leszállított az EU-s országoknak.
Az uniós bizottság lényegében emiatt szerdán szigorította is a január vége óta érvényben lévő exportellenőrzési mechanizmusát. Az Európai Bizottság tudomásul vette az olasz hatóságok razziájának eredményét, ám csak annyit közöltek az ügyben, hogy az AstraZenecánál kell érdeklődni az olaszországi Anagni településen talált dózismennyiséggel kapcsolatosan. Az AstraZeneca közleményéből viszont kiderült, hogy a Bizottság mindent tudott a 29 millió vakcináról, mert annak egy része az Unióba megy majd, másik részének pedig konkrétan a Bizottság hagyta jóvá az exportját; a Covax-együttműködésen keresztül a szegényebb országoknak szánt vakcinaszállítmányokról van szó. A cég szerint a huszonkilencmillió itt talált dózisból tizenhárom a Covax-rendszerbe, további tizenhat pedig közvetlenül az EU-ba került volna.
A cég közleménye tehát egyértelműen megerősítette, hogy az unió adott engedélyt egyébként az exportra.
A bizottság adataiból kiderült az is, hogy a közös vakcinabeszerzés keretében eddig a huszonhét állam összesen 88 millió adag oltóanyagot kapott, amelyből 62 millió dózist használtak már fel.
Az Európai Unióból a járvány kezdete óta összesen hetvenhétmillió adag vakcinát exportáltak a blokkon kívülre – ez több, mint a már eloltott uniós vakcinamennyiség.
Az oltóanyag-beszerzésben alapvető hibákat követtek el. Helytelen volt az EU-ra bízni ezt a dolgot... Az egyes államoknak minden esetben maguknak kellett volna vásárolniuk. Ez felverte volna az árakat és kikényszerítette volna a vakcinatermelést, mivel a szolgáltatók korábban és többet fektettek volna a termelési kapacitások kiépítésébe
– minderről már a Münchner Merkur bajor lapnak Hans-Werner Sinn, a legismertebb német közgazdász beszélt, élesen bírálva Brüsszelt és Angela Merkel német kancellárt is az európai vakcinahiányért.
Sinn – aki korábban 17 éven keresztül vezette az Ifót, a müncheni Gazdaságkutató Intézetet – úgy látja, az EU beszerzési politikája lenyomta az oltóanyagárakat, a gyártóknak pedig nem állt érdekükben, hogy Európát szolgálják ki elsőként. Ez most közrejátszik abban, hogy míg Izraelben a népesség több mint felét, Nagy-Britanniában csaknem a felét, az Egyesült Államokban pedig a negyedét beoltották már legalább egyszer a koronavírus ellen, Németországban csak a kilenc százalékuk kapott vakcinát.
A brüsszeli vakcinabotrány egyre több kormányfőt háborít föl. Sebastian Kurz osztrák kancellár ismét a vakcinaelosztás korrekcióját követelte az uniós vezetők videokonferenciáján. Hangsúlyozta,
igazságos - lakosságarányos - vakcinaelosztást kell bevezetni.
Kurz korábban bejelentette: hat közép- és kelet-európai tagállam arra kéri Brüsszelt, hogy dolgozzon ki egy „korrekciós mechanizmust„ megoldásként arra a problémára, hogy jelenleg aránytalan és tisztességtelen a vakcinák Európai Unión belüli elosztása. Kurz hangsúlyozta, hogy közös fellépésük célja nem a bűnbakkeresés, hanem a sokat hangoztatott európai szolidaritás elvének érvényre juttatása, és közös európai megoldás keresése a problémára.
Az oltásokat tekintve az Európai Unióban Máltát leszámítva Magyarország továbbra is az első. Pénteken már elérte a beoltottak száma az 1,87 milliót. Ennek eredményeként a magyar lakosság átoltottsága már meghaladta a 18,5 százalékot, szemben a 10,2 százalékos uniós átlaggal.
