Soros György a szlovák alvilágtól vásárol magának médiarészesedést

Soros György amerikai milliárdos közép-európai médiaterjeszkedése Szlovákiában folytatódik. Nyilvánosságra került a napokban, hogy a PENTA Investments nevű kétes hírű befektetői csoport részesedését a második legnagyobb szlovák kiadóban, a Petit Press Rt.-ben megvásárolja a spekulánshoz köthető Media Development Investment Fund (MDIF). A tranzakciónak azért van különös jelentősége, mert ez a kiadó adja ki a legolvasottabb szlovák hírportált, a liberális SME-t. Felvidéki magyar sajtókommentátorok szerint Soros célja egy baloldali-liberális pozsonyi kormánykoalíció hatalomra segítése lehet, ehhez pedig szüksége van a SME-re. Természetesen a PENTA sem marad médiaérdekeltség nélkül, a legnagyobb szlovák kiadó, a News and Media Holding továbbra is a csoport tulajdonában áll, ami magyar szempontból azért fontos, mivel ők adják ki az egyetlen felvidéki magyar napilapot, az Új Szót.

Így működik a szlovák maffiaállam

A PENTA vezetőjét, Jaroslav Haščákot 2020. december 4-én korrupciós vádakra hivatkozva vette őrizetbe, majd tartóztatta le a szlovák Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA).

Alena Zs. označila ďalšieho objednávateľa vraždy Kuciaka, má ním byť Jaroslav Haščák#PENTApic.twitter.com/DAtH85XR5r

— ParlamentniListy.cz (@parlamentky_cz) February 5, 2019

A letartóztatása az úgynevezett Gorilla-üggyel hozható összefüggésbe.

A dolog lényege: Jaroslav Haščák 2005-2006 között pártállástól függetlenül vezető politikusokkal találkozott az egyik pozsonyi lakásán, ahol megbeszélték, hogy a PENTA tagjai mit fognak privatizálni, vagy más módon megszerezni, ehhez pedig mennyi kenőpénzre van szükség annak érdekében, hogy az államgépezet olajozott működését a PENTA szolgálatába állítsák.

A hangfelvételek 2019 őszén kerültek elő, ezek alapján benne volt a PENTA illegális bizniszeiben Marian Kočner nagyvállalkozó is, aki akkor a Kuciak-gyilkosság miatt már házi őrizetben volt, mivel őt gyanúsították a felbujtással. Kuciak és barátnője gyilkosát 2020 decemberében 25 év börtönbüntetésre ítélték, de

elegendő bizonyíték hiányában Marian Kočnert felmentették, ami óriási botrányt váltott ki a közvélemény részéről.

Marian Kočner Forrás: AFP/Vladimir Simicek

Haščákot egyébként 2021. január 7-én szabadlábra helyezték a szlovák Legfelsőbb Bíróság határozata alapján, amelyben a testület a vizsgálati fogság elrendelésének és a büntetőeljárás megindításának jogosultságát is megkérdőjelezte. Ez még nagyobb felháborodást okozott, és sokakban megerősítette azt a gyanút, hogy

Szlovákia valójában egy oligarchák által irányított maffiaállam, amit a posztkommunista nómenklatúra működtet.

Az Új Szó teljes egészében a PENTA-nál marad

Ahogy azt fentebb megírtuk, a PENTA 2014-ben lépett be a szlovák médiapiacra, de nem csak a Petit Presst szerezte meg, hanem a Společnost 7 plus kiadót és a Trend Holding kiadót is. A két társaság ezt követően egyesült, és megalakította a News and Media Holdingot. Ez jelenleg az első számú szlovákiai szereplő a nyomtatott és az online média piacán.

A PENTA a News and Media Holdingon keresztül ugyancsak 2014-ben rátette a kezét az egyetlen szlovákiai magyar napilapra, a nagy múltú, pozsonyi székhelyű Új Szóra, illetve az Új Szó kvázi hetilapjának számító Vasárnap című magazinra.

Mivel a PENTA 100 százalékban a News and Media Holding érdekeltségébe tartozik, így az Új Szó is teljes egészében a kétes hírű üzleti kör kezébe került.

Ez sokak szerint politikai-ideológiai jellegű irányváltást is jelentett a magyar lapnál,

amely addig alapvetően korrekt hangnemben írt a budapesti nemzeti-konzervatív kormányról, 2014-től kezdődően azonban ellene fordult, és azóta szinte kizárólag negatív tartalmú híreket közöl az Orbán Viktor vezette kormányról. Az Új Szó viszonya változott a szlovákiai magyar, illetve a szlovák politikához is. A kritikusok véleménye alapján egyre erőteljesebben kezdte támogatni a Bugár Béla-féle vegyes nemzetiségű Most-Híd pártot, amely állandó konfliktusban állt a Fidesszel, miközben a szlovák oligarchákkal kiváló kapcsolatot épített ki.

Bugár Béla Forrás: MTI/Krizsán Csaba

A 2016-os szlovák parlamenti választást követően ismét Robert Fico alakíthatott kormányt, de jelentősen meggyengült, így koalícióra kényszerült a liberális Sieť-tel, a nacionalista, Andrej Danko-féle Szlovák Nemzeti Párttal, és nem kis meglepetésre bevették a kormányba a Most-Hidat is.

Noha az Új Szó korábban kemény kritikával illette Robert Ficót, a Most-Híd kormányra kerülése után ez megváltozott, a magyar lap pedig határozottan támogatta Bugár pártjának részvételét a pozsonyi kormánykoalícióban,

kisebb törést csupán Ján Kuciak újságírónak a már sokat emlegetett, 2018 februárjában történő meggyilkolása jelentett. A Most-Híd az újságíró-gyilkosság után sem szállt ki a kormányból, ez pedig ahhoz vezetett, hogy 2020 februárjában kiesett a pozsonyi parlamentből.

2018 januárjában az Új Szó arra hívta fel a figyelmet, hogy 17 év után már nem a Petit Press Rt., hanem a szintén pozsonyi székhelyű Duel-Press Kft. az Új Szó és a Vasárnap új kiadója. Hozzáfűzték: „A DuelPress Kft. tulajdonosa a PENTA pénzügyi csoporthoz tartozó News and Media Holding kiadóház, ügyvezető igazgatója Michal Teplica. Az Új Szó és a Vasárnap lapigazgatója továbbra is Slezákné Kovács Edit".

A pozsonyi lap a SME Soros általi felvásárlása bejelentésének a napján fontosnak tartotta leszögezni, hogy

továbbra is a PENTA kezében marad, őket tehát egyáltalán nem érinti az amerikai milliárdos üzlete.

Szó szerint ezt írták: „Az Új Szó kiadója a DUEL - PRESS Kft., amely a PENTA befektetési csoport 100 százalékos tulajdonában van".

A Körkép.sk nevű felvidéki magyar hírportál úgy tudja: a Denník N bejelentette, hogy hamarosan magyarul is megjelenő hírmagyarázó tartalmakkal jelentkezik. Mégpedig a magyar kormányt, Orbán Viktort és a nemzeti-konzervatív értékrendet szisztematikusan támadó, korábbi most-hidas kötődésű Új Szó-főszerkesztő, Szalay Zoltán irányítása alatt.

Baloldali-liberális kormánykoalíciót akar Soros Pozsonyban látni, ezért vehetett magának részesedést a szlovák médiapiacon

A Körkép.sk elemzései arra világítanak rá, hogy a konzervatív, bevándorlásellenes, családpárti értékeket valló OĽaNO-párti Igor Matovič miniszterelnök március 31-én történt lemondatása, és a gyengekezűnek tartott Eduard Heger (OĽaNO) kormányfői székbe való juttatása egy lehetséges baloldali-liberális hatalomátvételt készíthet elő.

Igor Matovič, volt szlovák miniszterelnök Forrás: AFP/Yves Herman

Matovič megbuktatása a Momentum szlovák testvérpártja, a Progresszív Szlovákia (PS) politikusának, Zuzana Čaputová köztársasági elnöknek a hathatós közreműködésével valósult meg.

Erre ürügyet a Szputnyik V orosz vakcina Matovič által szorgalmazott vásárlása szolgáltatott, valójában azonban egy baloldali-liberális kormánykoalíció hatalomra juttatásának a terve körvonalazódik a háttérben.

Zuzana Čaputová elnök és az őt támogató liberális médiabirodalom ugyanis még mindig nem tudja megemészteni, hogy a 2020. február 29-i parlamenti választás eredményeképpen

A PROGRESSZÍV SZLOVÁKIA-EGYÜTT (PS-SPOLU) PÁRTSZÖVETSÉG NEM JUTOTT BE A SZLOVÁK TÖRVÉNYHOZÁSBA,

mivel csak 6,96 százalékot kaptak, de a szlovák törvények értelmében pártszövetségek esetében a bejutási küszöb 7 százalék.

Mivel a PS-SPOLU megnyerte a 2019-es elnökválasztást és az EP-választáson is jól szerepelt, így különösen nagy volt a csalódás.

Čaputová és a liberális média persze nem tétlenkedik, az utóbbi zászlóshajóját, a SME-t pedig most megerősíti Soros György is, akinek a médiavásárlással a Körkép.sk szerint az lehet a célja, hogy Pozsonyban hatalomra segítsen egy baloldali-liberális kormánykoalíciót.

Zuzana Čaputová Forrás: AFP//Joe Klamar

Matovič megbuktatása és az OĽaNO tervezett felszalámizása után szükség van persze előrehozott parlamenti választásra is, hiszen az PS-SPOLU pártszövetséget valahogy be kell tolni a pozsonyi törvényhozásba, továbbá jelentősen növelni kell Peter Pellegrini pártjának, a szociáldemokrata Hlasnak a népszerűségét.

A parlamenti választás után ugyanis Pellegrini a szlovák baloldal vezetéséért vívott harcban szembe került Robert Ficóval, 2020 júniusában pedig saját pártot alapított, a már említett Hlast, és magával vitt a SMER-frakció 36 tagjából 11-et.

A felmérések alapján a Hlas jelenleg a legnépszerűbb szlovák párt, az OĽaNO és a SMER népszerűségvesztéséből egyértelműen Pellegrini politikai közössége tud a leginkább profitálni.

A liberális média és Čaputová pedig azt akarják elérni, hogy egy majdani előrehozott választás után baloldali-liberális kormánykoalíció jöjjön létre, a Hlas-PS-SPOLU-SaS pártok részvételével, amelyhez aztán csatlakozhat Andrej Kiska volt államfő liberális politikai tömörülése, Za ľudí (Zľ) is, amennyiben persze bejut a parlamentbe.

Ennek a tervnek a végrehajtásához azonban nagyon komoly médiaháttérre van szükség, amihez pedig rengeteg pénz kell, ezzel magyarázható tehát Soros György nagyszabású belépője a szlovák médiapiacon.

Ebben a játszmában a Magyar Közösség Pártjának (MKP), a végletesen meggyengült Most-Hídnak és az Összefogás uniója által idén márciusban létrehozott Szövetség (Aliancia) nevű magyar érdekképviseleti tömörülésnek nem szánnak szerepet.