A törvényt napközben jóváhagyta a svájci parlament felsőháza, majd este az alsóház is nagy többséggel.
Svájc azért nem írta alá a kétoldalú kapcsolatokat megerősítő 2018-as szerződéstervezetet, mert
kulcsfontosságú kérdésekben nem tudott megállapodni az unióval.
Közölte ugyanakkor, hogy reméli, a továbbiakban is megmaradnak vele a szoros kapcsolatok, hiszen már több mint száz kétoldalú megállapodást kötöttek.
A svájci parlament most is hangsúlyozta, hogy
az ország továbbra is az EU megbízható partnere akar lenni.
Ignazio Cassis külügyminiszter azt mondta: a pénzadománnyal nem egyes tagországok költségvetésének bevételi oldalához akarnak hozzájárulni, hanem bizonyos programokat akarnak belőle finanszírozni, elsősorban olyanokat, amelyek az EU-hoz 2004-től kezdődően csatlakozó 13 ország javát szolgálják.
A felek egyebek között azért nem tudtak megállapodni, mert
Svájc szerint az EU-szabályok diszkriminálják a zürichi tőzsdét, valamint nem sikerült lefektetni az egységes uniós piacon való svájci jelenlét jogi kereteit
és az esetleges nézeteltérések rendezésének módját. Pedig Svájcnak az Európai Unió a legfontosabb gazdasági partnere. Ezenkívül a megállapodás értelmében a svájci állampolgárok ugyanolyan feltétellel jelenhettek volna meg az uniós munkaerőpiacon, mint az EU-állampolgárok, viszont
Bern nem akarta engedni, hogy az uniós állampolgárok is szabadon hozzáférjenek a svájci munkaerőpiachoz.