Több tengerentúli sajtóorgánum írt Hunter Biden egyik botrányos ügyletéről, amely egyértelműen szembe megy az amerikai geopolitikai és gazdasági érdekkel, előnyhöz juttatja azáltal az Egyesült Államok legfőbb versenytársát, a kommunista Kínai Népköztársaságot.
Ahogy arról az Origo korábban már többször is beszámolt, a Rosemont Seneca Partnerst nevű amerikai befektetési alapot Hunter Biden, Christopher Heinz (John Kerry volt demokrata elnökjelölt, illetve külügyminiszter mostohafia) és Devon Archer később elítélt demokrata üzletember alapították 2009-ben.
A Rosemont Seneca Partnerst 2013-ban társult a Bohai nevű kínai állam befektetési alappal, létrehozva a BHR Partners vegyes tulajdonú konglomerátumot.
A Kínában bejegyzett BHR Partnersben 30 százalékos részvénnyel rendelkeztek Hunter Bidenék, és így helyet kaptak a konglomerátum igazgatótanácsában is.
A napokban nyilvánosságra került, Hunterhöz köthető tranzakció lényege a következő: 2016-ban – még Barack Obama elnöksége és Joe Biden alelnöksége idején –
a China Molybdenum kínai állami vállalat bejelentette, hogy 2,65 milliárd dollár értékben megvásárolja a Freeport-McMoRan amerikai vállalat részvényeit a Tenke Fungurume nevű kongói bányában, amely a világ egyik legnagyobb kobaltbányája.
A China Molybdenum a bánya minél nagyobb részét kívánta megszerezni, ezért partnert keresett arra, hogy a vásárolják ki a kanadai Lundin Mining céget is a kongói bányából, amely az egyik kisebbségi tulajdonos volt.
Itt kapcsolódott be az üzletbe a részben Hunter Bidenhöz köthető BHR Partners, amely 1,14 milliárd dollár értékben megvette a kanadai cég részvényeit.
Ezzel párhuzamosan a China Molybdenum is megvásárolta a kobaltbánya részvényeit az amerikai Freeport-McMoRantől.
Tehát összességében egy 3,8 milliárd dollár körüli üzlet köttetett meg!
Két évvel később azonban a BHR Partners teljes egészében eladta a China Molybdenumnak a kanadai cégtől megszervezett részvényeit a Tenke Fungurume kongói kobaltbányában. Ennek köszönhetően a
kínai állami vállalat 80 százalékban birtokolja a bányát, a fennmaradó 20 százalék pedig a kongói állam tulajdonát képezi.
A témával kapcsolatosan Hunter Biden nem nyilatkozott, az ügyvédje, Chris Clark azonban igen. Chris Clark azt mondta, hogy
Hunter Biden nem érdekelt a BHR Partnersben és 2020 áprilisa óta nem is tagja a konglomerátum igazgatótanácsának.
A Fox News szerint Hunter ügyvédjének a nyilatkozata nem felel meg a valóságnak, mivel 2021 februárjában Jens Spaki, a Fehér Ház szóvivője bevallotta, hogy
Biden elnök fia még mindig 10 százalékos részesedéssel rendelkezik a BHR Partnersben.
Arról ugyanakkor nem beszélt a szóvivő, hogy Hunter Demokrata Párthoz köthető üzlettársainak milyen arányú részesedésük van a konglomerátumban, ez az arány eredetileg összesen 30 százalék volt, ahogy azt fentebb részleteztük.
A Fox idén áprilisban kínai forrásokra hivatkozva megerősítette azt, hogy Hunternek 10 százalékos részesedése van BHR Partnersben.
Ez meglehetősen érdekes annak tükrében, hogy Joe Biden tavaly októberben, még az elnökválasztási kampányban megígérte, hogy egyetlenegy családtagjának sem lesz semmilyen jellegű kapcsolata külföldi céggel...
Bidennek tehát ezt az ígéretét sem sikerült betartania.
A kobalt birtoklása mind gazdasági, mind politikai értelemben azért számít kulcsfontosságúnak, mert
az elektromos autók akkumulátorainak az egyik nélkülözhetetlen alapanyaga, amelyből mind Kína, mind az Egyesült Államok és más versenytársaik is igyekeznek minél többet birtokolni.
A világ kobaltkészletének a kétharmada pedig az afrikai Kongóban található. Kimondhatjuk, hogy e fontos nyersanyag lelőhelyeinek a megszerzéséért is komoly verseny folyik az Egyesült Államok és Kína között, emiatt pedig
végtelenül kínos lehet Biden elnöknek, hogy a fia éppen a pekingi kommunistáknak segített megkaparintani a világ egyik legnagyobb kobaltbányáját.
Miközben Joe Biden – elméletileg – globális szinten harcol az úgynevezett kínai befolyásszerzés és terjeszkedés ellen.