Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság emberközpontú gazdaságért és kereskedelemért felelős biztosa hétfőn elismerte, hogy a Magyarországnak és Lengyelországnak szánt, a járvány utáni gazdasági fellendülést célzó helyreállítási alapok uniós elfogadását részben a két országgal kapcsolatos jogállamisági aggályok is késleltetik. Lengyelország esetében igazságügyi kérdéseket említett, Magyarország esetében pedig egyértelműen a gyermekvédelmi törvényről van szó.
Az Európai Bizottság jogi úton kényszerítse Magyarországot a gyermekvédelmi törvény visszavonására, és az európai bíróság indítson eljárást hazánk ellen - ez a lényege annak a hazánkat elítélő határozatnak, amelyet az Európai Parlament még július elején fogadott el. A testület állásfoglalása szerint Magyarország addig nem kaphatná meg a neki járó uniós forrásokat, ameddig a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatos általuk kitalált jogsértések fennállnak. A javaslatot az a Cyrus Engerer munkáspárti politikus jegyzi, akit 2014-ben két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek, mert egykori, szintén férfi élettársáról bosszúból pornográf felvételeket tett közzé.
A strasbourgi vitán az Európai Bizottság elnöke is állást foglalt. Ursula von der Leyen alázatosan megígérte, hogy a Bizottság mindent megtesz azért, hogy a magyar kormány módosítsa a gyermekvédelmi törvényt. A KDNP EP-képviselője, Hölvényi György azt kérdezte a képviselőktől, hogy valóban elolvasták-e a jogszabályt. A kormánypárti európai parlamenti képviselők szerint a jogszabályt támadók többsége egyetlen betűt sem olvasott el a törvényből, és jogi vita helyett hamis állításokkal ideológiai alapon támadja hazánkat.
Brüsszel ki akarja kényszeríteni, hogy az LMBTQ-aktivistákat beengedjük az óvodákba és az iskolákba – így értékelte Orbán Viktor az elhangzottakat.
Magyarország ezt nem akarja. A vita arról szól, ki dönt arról, hogy hogyan neveljük a gyerekeket. Az európai alapszerződések szerint ez nyilvánvalóan a magyar, vagyis nemzeti hatáskörbe tartozó kérdés. Itt a brüsszeli bürokratáknak nincs semmi keresnivalójuk. És akármit is csinálnak, nem fogjuk beengedni az LMBTQ-aktivistákat a gyerekeink közé az óvodákba és az iskolákba
– mondta. A kormányfő leszögezte: Brüsszel bele akar szólni abba, hogyan neveljük a gyermekeinket, Magyarország azonban nem fog engedni a nyomásnak.
A kormányfő ezt követően öt kérdésben népszavazást kezdeményezett. A népszavazás kérdései a következők lesznek:
Azt kérem önöktől, hogy közösen mondjunk nemet ezekre a kérdésekre, ahogy öt évvel ezelőtt is nemet mondtunk, amikor Brüsszel a bevándorlókat akarta rákényszeríteni Magyarországra. Akkor egy népszavazás és a közös népakarat megállította Brüsszelt. Egyszer már sikerült, és együtt újra sikerülni fog
– fogalmazott Orbán Viktor a bejelentés végén.
A népszavazás kiírásának egyik legfőbb oka, hogy az elmúlt hónapokban példátlan méretű nemzetközi támadássorozat érte Magyarországot, hasonlóan a 2015-ös migrációs válsághoz. Akkor is fel akarták függeszteni az uniós források kifizetését, és egyéb durva intézkedéseket helyeztek kilátásba azért, hogy Magyarország megváltoztassa a bevándorlásügyi álláspontját.
Most a gyermekvédelmi törvény miatt támadják hazánkat.
Ezzel is Magyarország szuverenitását vonják kétségbe, az önvédelmi képességét gyengítenék. Ezért is fontos a népszavazási kezdeményezés, hiszen ha a magyarok nagy része kiáll a gyermekvédelmi törvény mellett, akkor a bevándorlás elleni küzdelemhez hasonlóan a gyermekek védelmének ügye sem bukhat el; akármekkora brüsszeli és Soros-féle nyomásgyakorlás ellenére sem.
Az uniós vezetők hozzáállása a magyar gyermekvédelmi jogszabályhoz kevésbé meglepő annak tükrében, hogy
Brüsszel több alkalommal is hitet tett az LMBTQ-életforma – akár gyermekeket is érintő – népszerűsítése mellett.
Az Európai Bizottság anyagi támogatását is élvező Transgender Europe nevű NGO 2014 óta kampányt folytat a transzneműség jogi elismeréséért, melynek keretében ösztönzik, hogy minden nyílt vagy rejtett korhatárt távolítsanak el a nemváltoztatás jogi elismerésének folyamatából. A szervezet tehát megnyitná a nemváltás útját a 18 év alatti fiatalok, sőt akár az óvodások számára is. Elgondolkodtató továbbá, hogy a Magyar LMBTQI Szövetség által indított, kifejezetten a középiskolás korosztályt megcélzó szivarvanyszakkor.hu honlap szintén az Európai Bizottság finanszírozásával valósult meg.
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a gyermekek védelmét széles körű hazai, európai, illetve nemzetközi jogi keretrendszer védi, melynek hatékonyabb érvényesülését segíti elő a júniusi jogszabály-változtatás.
Ahogy a Századvég korábbi elemzése rámutatott, a Magyarország által 1991-ben ratifikált, a Gyermekek jogairól szóló New York-i egyezmény rögzíti „a gyermek jólétére ártalmas információk és anyagok elleni védelmét megfelelően szolgáló irányelvek kidolgozását" a részes államokban. Az Európai Unió Alapjogi Chartája kimondja, hogy „a gyermekeknek joguk van a jólétükhöz szükséges védelemhez és gondoskodáshoz", továbbá „a hatóságok és a magánintézmények gyermekekkel kapcsolatos tevékenységében a gyermek mindenek fölött álló érdekének kell az elsődleges szempontnak lennie".
Ráadásul az Európai Bizottság egy olyan közleményt is kiadott, amelyből egyértelműen kiderült: szerintük a gyermekek védelme mindennemű szexuális propagandától sérti a szolgáltatások szabad áramlásának alapelvét. Vagyis: Brüsszel szerint a szülők gyermekeik nevelésére vonatkozó kizárólagos jogát felülírja az LMBTQ-propagandával foglalkozó nemzetközi szervezetek érdeke.
Magyar kormányzati szereplők többször elmondták, hogy a gyermekvédelmi törvény miatt húzódik a magyar helyreállítási alap elfogadása.
Ursula von der Leyen még júniusban informálisan időpontot kért, hogy Magyarországra látogathasson júliusban az RRF-megállapodást aláírni a kormánnyal, hiszen konstruktívan haladtak előre a szakmai egyeztetéseink a helyreállítási csomagról. Már megvolt az időpont is, de időközben az Országgyűlés döntött a gyermekvédelmi törvényről
– közölte Varga Judit.
Az igazságügyi miniszter hozzátette:
Ezután erőteljes nyomást helyeztek Magyarországra az uniós intézmények, hogy engedjük be az LMBTQ-aktivistákat a magyar iskolákba és óvodákba.
Ki akarják kényszeríteni, hogy beengedjük a szexuális propagandát a gyermekeink közé.
Most ezért húzódik a csomag elfogadása.
A magyar helyreállítási csomaggal semmilyen gazdasági, szakmai problémájuk nem volt. Varga Judit hangsúlyozta:
Mi egyáltalán nem kerestük ezt a konfliktust. Egészen egyszerűen csak önazonosak, következetesek vagyunk, az igazat mondjuk, hiszen a jó ügy mellett állunk ebben a kérdésben is: a gyermekek és a szülők jogait védjük.