Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Kiindulópontként fontos leszögezni, hogy az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktus nem tekinthető új keletűnek. A Krím-félsziget 2014-ben bekövetkezett orosz megszállása óta a két ország viszonyában állandósult a feszültség, így a február végén kezdődő – Oroszország által foganatosított – ukrajnai katonai műveletek az elhúzódó válság újabb fejezeteként értelmezhetők. Tekintettel arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök lépései eszkalálták a szóban forgó konfliktust, kevésbé meglepő, hogy a magyar megkérdezettek körében összességében többen tartják felelősnek Oroszországot (32 százalék) a helyzet elmérgesedéséért, mint a Zelenszkij vezette Ukrajnát (13 százalék).
A felmérés rávilágít azonban arra, hogy
a magyarok 47 százaléka szerint mindkét felet felelősség terheli a konfliktus elmérgesedéséért, melynek hátterében feltehetően az áll, hogy a közvélemény a fegyveres konfliktus mihamarabbi békés rendezését szorgalmazza,
elkerülve annak európai méretűvé válását.
Magyarország az elmúlt években kiegyensúlyozott, békés viszonyra törekedett Oroszországgal és Ukrajnával egyaránt. Ennek megfelelően mindössze a válaszadók 25 százaléka látja úgy, hogy a magyar miniszterelnök Vlagyimir Putyin érdekeit szolgálná, míg
az elsöprő többség (71 százalék) úgy véli, hogy Orbán Viktor Oroszországgal is békés viszonyt kíván fenntartani, garantálva ezzel a magyar gáz- és energiaellátást.
Ehhez hasonlóan
a megkérdezettek kétharmada (66 százaléka) szerint Magyarország elmúlt években kialakított viszonya Oroszországgal a jelen helyzetben előnyös hazánk békéjének és biztonságának megőrzése,
Magyarország háborús érintettségének elkerülése szempontjából, ugyanakkor 25 százalékuk ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg.
A baloldali pártok, illetve a velük szimpatizáló médiumok egy része az Oroszország elleni agresszív fellépést szorgalmazzák. A kutatás alapján megállapítható azonban, hogy – a Századvég februárban mért adataival egyezően –
10-ből 9 magyar (90 százalék) úgy gondolja, hazánk nem sodródhat fegyveres konfliktusba, illetve Magyarország biztonságának szavatolása áll az első helyen.
Azoknak az aránya, akik Putyin orosz elnök megbüntetését ennél fontosabb, sürgetőbb feladatnak tartják, 9 százalékra tehető. Kijelenthető továbbá, hogy
a válaszadók 91 százaléka úgy véli, hogy a kialakult szorongatott helyzetben Oroszország fenyegetése nem segít, inkább a feszültségek mérséklésére van szükség,
ezzel szemben 6 százalékuk nem ért egyet ezzel az állítással.
Összességében leszögezhető, hogy a magyar lakosság az orosz-ukrán válság kérdésében valamennyi közéleti szereplőtől önmérsékletet vár el, és a konfliktus józan megközelítését sürgeti.
