Minden negyedik ember migrációs hátterű Németországban

Afghan refugees are being processed inside Hangar 5 at Ramstein Air Base in Germany on September 8, 2021. - US Secretary of State Antony Blinken arrived at the US air base in Ramstein, south-western Germany where he will hold a virtual 20-nation ministerial meeting on the crisis alongside his German counterpart. (Photo by Olivier DOULIERY / POOL / AFP)

Németországban a lakosság bő negyedét teszik ki az úgynevezett migrációs hátterű emberek a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) kedden közölt adatai szerint. A statisztikai hivatal módszertana szerint egy ember akkor számít migrációs hátterűnek Németországban, ha ő, vagy legalább az egyik szülője nem vált német állampolgárrá a születésénél fogva.

Tavaly év végén 22,3 millió ember, a lakosság 27,2 százaléka tartozott ebbe a kategóriába.

Ez 2 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 21,9 millióhoz képest.

A migrációs hátterű lakosság többsége - 11,8 millió ember, 53 százalék - német állampolgár, és 54 százalékos részarányt jelentő 11,8 millió fővel ugyancsak többségben vannak azok, akik születésüktől kezdve Németország állampolgárai.

A migrációs hátterű lakosság túlnyomó többsége európai gyökerű - áll a Destatis kimutatásában, amely szerint a csoportba tartozó emberek csaknem kétharmada, 62 százaléka, valamely európai országból érkezett migráns vagy európai migráns leszármazottja.

A származási országok listáját Törökország vezeti, onnan származik a migrációs hátterűek 12 százaléka.

A második Lengyelország 10 százalékos részaránnyal, a harmadik Oroszország 6 százalékkal.

A migrációs hátterű lakosság nagyjából egyharmada - 32 százaléka, 7,2 millió ember - kizárólag németül beszél otthon, családi körben, további 14 százalék - 3,1 millió fő - pedig elsősorban a németet használja otthon. Így a német nyelvhez különösen erősen ragaszkodók alkotják a migrációs hátterű emberek legnagyobb csoportját, 47 százalékát.

Migránsok a Ramstein Légitámaszponton 2021. szeptember 8-án Forrás: AFP/Olivier Douliery

A német után a leggyakrabban használt nyelv a török, amely a migrációs hátterű emberek 8 százalékánál az első számú nyelv. Utána az orosz következik 7 százalékos részaránnyal, majd az arab 5 százalékkal.

A Destatis kiemelte, hogy tavaly év végén csupán 1 százalékot tettek ki Ukrajnából származó emberek a migrációs hátterűek csoportjában. Ez a 308 ezer fős közösség azonban az orosz támadás elől menekülő emberek tömeges beáramlása révén jelentősen növekedhet.