Európa a háború árnyékában: energiaválság, üzemanyaghiány és éhínség lehet sok országban

Smoke rises in the city of Severodonetsk during heavy fightings between Ukrainian and Russian troops at eastern Ukrainian region of Donbas on May 30, 2022, on the 96th day of the Russian invasion of Ukraine. - EU leaders will try to overcome Hungary's rejection of a Russian oil embargo on May 30, 2022 as part of a further tightening of sanctions against Moscow, whose forces are advancing in eastern Ukraine, with fighting in the heart of the key city of Severodonetsk. (Photo by ARIS MESSINIS / AFP)

Az ukrajnai háború és az Oroszországgal szemben folytatott szankciós politika már eddig is jelentősen megnehezítette az életet az európai országokban, de a jövőben ennél is súlyosabb következményekkel is számolnak a szakértők. A Mediaworks Hírcentrumának cikksorozatában ezúttal az energiabiztonságot veszélyeztető folyamatokat mutatjuk be, valamint azt is, hogy a háború okozta éhínség milyen veszélyes folyamatokat indíthat be az Európát körülvevő régióban.

A világ az 1970-es években már megtapasztalta, hogy milyen, amikor regionális konfliktusok miatt hirtelen elszabadul az energiahordozók ára és ez a glóbusz minden országát rosszul érinti. Az 1973-as olajválság során az olajat exportáló arab országok büntették a nyugati világot azért, mert az úgynevezett jom kippuri-háborúban, amelyet Szíria és Egyiptom indított Izrael ellen, a nyugatiak Izraelt támogatták. Az 1979-es második olajválság során pedig a rengeteg fekete aranyat exportáló Iránban tört ki az iszlám forradalom, amelynek nyomán az olajcsapok elzárultak és szinte sosem látott szintre ugrott az olajár. A közgazdaságtanban ezt időszakot egyesek a stagfláció kifejezéssel illették: ekkor egyszerre volt magas az infláció és lehetetlenült el a gazdasági növekedés. A stagfláció a stagnálás és az infláció szavak összevonásából keletkezett.

Egy ilyen helyzetből azért trükkös kikerülni, mert amikor egy kormányzat az infláció letörésére játszik, az stagnáláshoz vezet. Ha pedig a gazdasági növekedést szeretnék beindítani, az tovább fűtheti az inflációt. Az egyik probléma orvoslása a másik súlyosbításához vezethet.

Ez az 1970-es években megtapasztalt jelenség ütötte fel ismét a fejét a háborúval, és lényegében ugyanazokra a jelenségekre lehet számítani: energia- és áramkimaradás, üzemanyaghiány. Van azonban egy további elem is: az éhínség és a minden eddiginél fenyegetőbb migráció.

Energia

A helyzet súlyosságát már

az orosz-ukrán háború kitörése után néhány héttel látták Franciaországban, ahol március végén felszólították a lakosságot, hogy kezdjenek el spórolni a gázzal és az árammal.

A francia Energiaszabályozási Bizottság elnöke, Jean-François Carenco kijelentette, hogy egész Franciaországnak sürgősen vissza kell fognia a földgáz és az elektromos áram felhasználását, különben jövő télen sötétbe borul az ország.

A francia kormány március végén egy olyan rendeleten dolgozott, amelynek előírásai abban az esetben lépnek életbe, ha az oroszországi gázellátás bármely okból akadozna, és ez meghiúsítaná a 2022–2023-as télre szükséges tartalékok beszerzését.

A képen a Gazprom egyik telephelye Forrás: RIA NOVOSTI/RIA NOVOSTI/MAKSZIM BLINOV

A kidolgozás alatt álló rendelet lényege, hogy a GRDF gázszolgáltató nem szolgáltat majd gázt a franciaországi nagy gázfogyasztó cégeknek és intézményeknek. Az eljárás az előzetes hírek szerint nem vonatkozik majd sem a magánfogyasztókra, sem azokra a közintézményekre, amelyek közérdekű tevékenységet folytatnak, például iskolákra, közlekedési vállalatokra, egészségügyi intézményekre. Poirier-Dietz hangsúlyozta, a kormány vészhelyzeti forgatókönyve a következő télre szól, és csak akkor lépne életbe, ha a tárolók idei nyári feltöltése akadályba ütközne. A magánfogyasztókat mindazonáltal arra kérik, hogy már most spóroljanak otthon a fűtéssel és a meleg vízzel.

Európában egyre több ország készül arra az eshetőségre, ha Oroszországból nem érkezik több gáz és kőolaj.

Egy ilyen forgatókönyv többféle módon is megvalósulhat, akár úgy is, hogy azt még a háborús felek sem akarják: például az egyik konfliktuszónában megsérül egyolaj- vagy gázvezeték és a harcok miatt nem tudják helyreállítani. De Oroszország akár fegyverként is használhatja az energiahordózókat és az EU is dönthet úgy, hogy inkább nem vesz több energiahordózót Moszkvától.

– Ha Európa komolyan gondolja, hogy felhagy az orosz energiaimporttal, ellátás-korlátozásra és áramszünetekre kell felkészülnie – írta a Financial Times áprilisban. Az unió az Oroszországra kiszabott szanckiók miatt tízmilliárd köbmétert alternatív országokból (például Norvégiából) csővezetéken érkező gázból vásárolna, ez a terv hihető ugyan, de jelentős erőfeszítéseket igényel. A harmadik megoldás 3,5 milliárd köbméterről szól, ez a biometán-termelés fokozásából valósulna meg az elképzelések szerint. Ez azonban szintén irreális várakozás, mert nem teszik lehetővé a műszaki feltételek. Tizennégymilliárd köbmétert úgy pótolna az unió, hogy csökkentené a lakossági felhasználók fűtési igényét. Ez nem jelentene mást, mint azt, hogy lejjebb kellene tekerni a fűtést. Ez a felvetés végül is megvalósítható, de súlyos társadalmi következményekkel jár, ráadásul felvet szabályozási kérdéseket is. Ha mind a három terv megvalósul, az együttesen 27,5 milliárd köbméter gázt jelentene évente. Csakhogy 2021-ben az EU 155 milliárd köbmétert importált csak Oroszországból.

Üzemanyaghiány

Magyarországnak a készülő európai uniós olajembargóhoz való hozzáállásától függ, hogy Horvátországot mennyire sújtja majd az árak növekedése – jelentette ki egy televíziós interjúban Davor Stern volt horvát gazdasági miniszter az MTI szemléje szerint. A Nova horvát kereskedelmi televízió híradójában sugárzott interjújában Stern – aki az INA horvát olajipari vállalat vezérigazgatója is volt – elmondta:

az orosz olajra kivetett teljes embargó ahhoz vezet, hogy nagyon megdrágul az üzemanyag, és bekövetkezhet megint az, hogy a páros rendszámú autók páros napokon, a páratlan rendszámúak páratlan napokon közlekedhetnek majd.

A volt Jugoszláviában az 1970-es évek végén és a 80-as évek elején volt erre példa. Arra a kérdésre, hogy ez esetben mennyi lehet majd a benzin ára, Stern nem zárta ki annak lehetőségét, hogy 15-20 kunára (751-1002 forintra) is emelkedhet literenként.

Az orosz olajra kivetett teljes embargó ahhoz vezet, hogy nagyon megdrágul az üzemanyag Forrás: shutterstock

Az üzemanyagok árának emelkedése már most nyomon követhető, bár egységes árakról nem beszélhetünk, de

Nyugat-Európában sok helyen 700-800 forintnyi euróba kerül egy liter benzin, és ezt az árat, csakúgy mint a kőolaj világpiaci árát, még jobban megnöveli az embargó esetleges bevezetése.

Egy ilyen intézkedés különösen a hatálybalépést követően ahhoz vezethet – az áremelkedésen kívül –, hogy számos helyen nem lesz benzin.

Éhínség

Egy soha nem látott élelmezési krízis előtt állunk – jelentette ki március 24-én a G7- és a NATO-csúcs utáni sajtótájékoztatóján Emmanuel Macron francia államfő. Szerinte

az orosz–ukrán háború miatt kiesett gabonaexport „elkerülhetetlen éhínséget" fog okozni a következő 12–18 hónapban, zömében Egyiptomban és Észak-Afrikában.

Az itt található országok ugyanis a búza- és gabonaimportjuk jelentős részét a háború sújtotta országoktól kapják.

Egy soha nem látott élelmezési krízis előtt állunk Forrás: MTI/Sóki Tamás

Az ENSZ szakértői arra figyelmeztetnek, hogy az EU orosz energiahordozókat érintő szankciós politikája még tovább súlyosbíthatja az élelmiszerválságot. Máximo Torero, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének vezető közgazdásza a POLITICO-nak május közepén úgy nyilatkozott: amennyiben Európa azonnali hatállyal le kívánja váltani az orosz energiahordozókat, az még erőteljesebb áremelkedést okozhat, melynek következtében több millió ember lenne képtelen élelmiszerhez jutni. Torero ezzel kapcsolatban a médium számára leszögezte:

Amennyiben egy energiarendszert túl hamar kívánnak lecserélni, az hatással van az energiaárakra is. Az energiaárak növekedésével együtt emelkedik a műtrágya, illetve az élelmiszerek ára, melynek következtében még több emberrel végezhet az éhínség.

Csakhogy az éhínség még nem minden. A 2010-es években kitört Arab tavasz névvel illetett közel-keleti forradalmi hullám egy kisebb élelmiszer-áremelkedésből indult. A következmények ismertek: Szíria romba dőlt, létrejött az Iszlám Állam, amelyet csak egy komoly nemzetközi koalíció tudott letörni. A terrorizmus és a migráció elemi erejű csapást mért Európára, az észak-afrikai régió destabilizálódott.

A mostani folyamatok alapján hasonlóan súlyos időszak vár ránk, csakhogy ezúttal a migrációs hullám még a korábbinál is nagyobb lehet.