Soha ilyen drámai hangon nem beszéltek még Franciaországban a rájuk váró rezsitragédiáról

The construction site of the concrete foundations of Fecamp offshore farm's future wind turbines is pictured in Le Havre on February 11, 2022. - The future Fecamp offshore wind farm, made up of 71 wind turbines located more than 13 km off the coast, will be the first in Normandy. (Photo by Sameer Al-DOUMY / AFP)

A címünk messze nem túlzott: Franciaországban eddig ilyen, katasztrófát előre vetítő, drámai hangon nem beszéltek, nem írtak még az energiaválságról. És most nem is akárki szólalt meg: Fabien Bouglé, az egyik legismertebb francia energia-szakértő. Szó szerint ezt mondta a Le Figarónak: "igen, elfogy majd a gáz és az áram, a rezsiárak pedig robbanásszerűen az egekbe szöknek." Ismét, hiszen Franciaországban három hónap alatt (negyedéves számlák vannak) közel kétszeresére nőttek a rezsik. Bouglé bírálja Macron hibás energiapolitikáját, gyengeségét, amiért a szélsőbaloldali zöld pártnak engedelmeskedve atomerőművet zárt be, és ami miatt energiakatasztrófa vár Franciaországra - és bírálja Brüsszelt is.

„Egészen biztosra vehető, hogy a németországi villamosenergia-ár emelkedése tükröződni fog a franciaországi villamosenergia-árakban is. Ráadásul az energia szempontjából az ukrajnai háború csak súlyosbította Európa, de különösen Franciaország kritikus helyzetét” - mondta Fabien Bouglé közismert esszéíró, üzletember és energiapolitikai szakértő a Le Figaróban megjelent drámai interjújában.

Fabien Bouglé francia energiapolitikai szakértő 2011 és 2016 között részt vett abban az igazságügyi minisztériumi vizsgálatban, amelyben a francia igazságszolgáltatás a szélturbinaipar köré fonódó súlyos korrupciós jelenségeket vizsgálta ki. 2019-ben a Nemzetgyűlés megújuló energiákkal foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottsága előtt beszélt a megújuló energiaforrások mögött rejlő hazugságokról, dezinformációról és európai zöld politikusok megvesztegetéséről, és ekkor jelent meg első, óriási hatást kiváltó könyve is a modern szélturbinákról („Éoliennes, la face noire de la transition écologique –Szélerőművek, avagy az ökológiai átmenet sötét oldala”).

Bouglé, aki az évek során a téma egyik legkomolyabb szakértőjévé vált, lerántja a leplet a modern kori szélerőművekről, és bizonyítékokkal támasztja alá, hogy a közhiedelemmel és a zöld párti politikusok által hangoztatott véleményekkel ellentétben ezek egyáltalán nem rentábilisak, telepítésüket korrupció és politikai nyomásgyakorlás kíséri mindenütt, de ami még ennél jóval nagyobb veszélyt rejt magában, az az, hogy miközben ökológiai átmenet címszóval teljesen értelmetlenül, óriási költségekkel és komoly környezeti károkat okozva telepítenek szélerőműveket, addig nem jut sem energia, sem pénz olyan kutatásokra, amelyekkel a valódi, tartós és fenntartható ökológiai átmenet elképzelhető és megvalósítható lenne. A pénzügyi és kulturális ágazatban tevékenykedő vállalatigazgató Versailles-ban önkormányzati képviselő, ahol az ún. különböző jobboldalt képviseli („divers droite”), azaz nem tartozik egyetlen intézményes jobboldali párthoz sem. Legutóbbi könyve a nukleáris energia felértékelődéséről és arról szól, hogy milyen mértékben próbálnak a baloldali, ökológiai mozgalmak hamis információkkal és nyomásgyakorlással gátat szabni az atomerőművek terjedésének és működésének („Nucléaire, les vérités cachées” –Nukleáris energia - az elhallgatott igazság”.)

„Az energiaválság kezelése érdekében Emmanuel Macron a francia nemzeti ünnepen, július 14-én jelentette be „energiafogyasztás-megszorítási tervét", amelynek az a célja, hogy az elkövetkező hónapokban és években a franciák kevesebb gázt és áramot fogyasszanak. Gyertyafényben kell majd töltenünk a karácsonyt?” - indítja az interjút a Le Figaro.

Fabien Bouglé Forrás: wikipedia - AMARTETCO

Nagyon nehéz télre kell számítanunk. Igen, elfogy majd a gáz és az áram, ráadásul a rezsiszámlánk is robbanásszerűen meg fog nőni. Az elmúlt 10 évben sok rossz döntést hoztunk, mondja a neves energiapolitikus, majd példaként hozza fel az egyik legnagyobb francia vállalat, az Alstom és az Arabelle atomerőmű-turbinák kedvezőtlen áron történő eladását, vagy az időszakosan megújuló energiaforrások, például a szélturbinák megnövekedett telepítését, a fessenheimi atomerőmű bezárását, az atomenergia imázsának politikai szétrombolását, energiapolitikánk hosszú távú jövőképének elvesztését és ipari szakértelmünk teljes megsemmisítését”, majd hozzáteszi, hogy „Macron elnök korábbi atomenergiával kapcsolatos ellenérzéseinek változása túlságosan friss élmény még ahhoz, hogy azonnali hatása legyen.”

Fabien Bouglé ezzel arra utalt, hogy Macron elnök még nem is olyan régen, eleget téve a kormányzását támogató francia zöld párt, a szélsőbaloldali EELV követelésének, az atomenergia kivezetéséről döntött, és bejelentette, hogy a terv részeként Franciaország 2035-re a jelenlegi 75%-ról 50%-ra csökkenti az atomerőművek részesedését az ország energiaellátásából. Majd amikor már látható volt, hogy az energiaárak az egekbe szöknek és válság lesz, akkor megváltoztatta véleményét, és egyetlen logikus lépésként újra az atomenergia mellé állt.

A kelet-franciaországi Fessenheim atomerőmű Forrás: AFP/Sebastien Bozon

„Az Ökológiai Minisztérium nemrégiben közzétett adatai szerint 2021-ben a Franciaországban előállított primerenergia 75%-át az atomenergia adta, míg a szélturbinák által termelt energia mindössze 2,4%-át” - folytatja Bouglé, majd hozzáteszi, hogy „a kormány politikája ennek ellenére energiahiányba sodorta Franciaországot, miközben a legjobb szén-dioxid-semleges energiamodellünk volt. Hatalmas összegeket fordítottunk a megújuló energiákra, ugyanakkor elhanyagoltuk atomerőműveink karbantartását és fejlesztését. Korróziós problémák miatt több atomerőművet is le kellett állítani, emiatt idén rengeteg energiát kell majd importálnunk, míg 2021-ben Franciaország még villamosenergia-exportőr volt. Vezetőinknek nem volt hosszú távú jövőképe, nem látták előre ezt az energiaválságot, amely már jóval az ukrajnai háború előtt elkezdődött, és olyan katasztrofális helyzetbe vezetett minket, amelynek következtében 40 év óta először kell fontolóra vennünk azt, hogy nem jut mindenre és mindenkinek áram, amit adagolni kell majd. Ez a gáz- és villamosenergia-sokk, amelyet most átélünk, nemcsak az ukrajnai háború miatt van, hanem az időszakosan megújuló energiaforrások korlátlan európai elterjedésében gyökerezik.” Azaz, Brüsszelt is hibáztatja Bouglé.

Szélturbinák napfelkeltekor Avignonet-Lauragais településen, Franciaországban Forrás: Hans Lucas via AFP/Francois Laurens / Hans Lucas/Francois Laurens

Bouglé szerint a háború természetesen tovább súlyosbította az amúgy is kritikus helyzetet, hiszen a franciaországi nagyfeszültségű, közcélú villamosenergia-átviteli hálózatért felelős RTE már jóval az ukrajnai háború és a több atomreaktorban tapasztalt korróziós problémák felfedezése előtt is úgy becsülte, hogy legalább 2024-ig minden télen jelentős a villamosenergia-hiány kockázata. A franciaországi áramkimaradások veszélyének kérdése tehát nem az ukrajnai háború óta áll fenn, az energiaellátásért felelős EDF és az RTE több alkalommal is figyelmeztetett az esetleges áramkimaradásokra.

„Összességében Franciaország tökéletesen megbirkózik a villamos energia iránti kereslettel az alacsony fogyasztású hónapokban, például nyáron”, mondja Bouglé, „de télen, a szélsőségesen hideg időszakokban a kereslet robbanásszerűen megnő, és villamosenergia-hiánnyal kell szembenéznünk. A szélsőségesen hideg időszakokban a szélturbinák kevés áramot termelnek, ezért van szükség arra, hogy szomszédainktól importáljunk áramot, vagy újraindítsuk a szén- és gáztüzelésű erőműveket” - teszi hozzá a közismert energiapolitikai szakértő, majd felidézi a Newsweek 2021. október 27-i, „Az európai energiaválság mögött álló nagy szélerőmű-becsődölés figyelmeztetés Amerikának" című cikkét is, amelyben az amerikai hetilap arról értekezik, hogy „ez a gáz- és villamosenergia-sokk, amelyet most átélünk, nemcsak az ukrajnai háború miatt van, hanem az időszakos, megújuló energia korlátlan európai bevezetésében gyökerezik.” Majd részletesen, tényekkel alátámasztva magyarázta meg, hogy a szélerőművek telepítésének politikája hogyan okozta a mostani „gázsokkot” Európában (tegyük hozzá, elsősorban annak nyugati, baloldali, ökológiai, zöld párti kormányok vagy koalíciók által vezetett részében).

A cikk a következő oldalon folytatódik. Lapozzon!