Nem szűnnek a botrányok a Black Lives Matter-mozgalom körül

Activist wearing gas mask protesting against racism and fighting for equality - Black lives matter demonstration on street for justice and equal rights - Blm international movement concept

Nemrégiben látott napvilágot a hír, hogy Patrisse Cullors, a Black Lives Matter Globális Hálózat társalapítója hűtlen kezelés gyanújába keveredett gyanús ingatlanvásárlásai miatt – erről ír a Tűzfalcsoport. A BLM továbbra is virágzik, és az erőszaktól sem riadnak vissza. A cikkben Soros György szerepéről, a mozgalom körüli botrányokról és annak társadalomra gyakorolt hatásairól is olvashatunk.

Az oldalon összegzik, hogy a legfrissebb hírek szerint a Black Lives Matter megerősítette, hogy 2020 végén 60 millió dollár volt a bankszámlájukon. Pénztáruk tele volt adományokkal George Floyd 2020. májusi meggyilkolása és az azt követő tiltakozások után.

2020 decemberében a BLM-et hivatalosan jótékonysági szervezetként jegyezték be, de nem nyújtotta be a legfrissebb adóbevallását, és a 2019-es bejelentésnek nem létező címe van.

A BLM társalapítója és ügyvezető igazgatója, Patrisse Cullors 2021 májusában lemondott 3,2 millió dolláros ingatlanbirodalmának vizsgálata közepette. Cullors azt mondta, hogy két ember, Makani Themba és Monifa Bandele veszi át az irányítást, de szeptemberben azt mondták, hogy soha nem fogadták el a szerepeket. Csütörtökön a The Washington Examiner pedig arról számolt be, hogy senki sem tudta, ki irányítja jelenleg a BLM-et vagy kezeli a csoport pénzét.

A Black Lives Matter feketék jogaiért küzdő civil mozgalomként jött létre 2013-ban. Azóta számtalan alkalommal érte kritika a szervezetet, hogy szélsőbaloldali ideológiát képvisel, rájátszik a feketék és fehérek közti feszültségkeltésre és hagyja, hogy a nevében tüntetők erőszakoskodjanak Forrás: Getty Images via AFP/2020 Getty Images/Elijah Nouvelage

Hogyan indultak?

A Tűzfalcsoport felidézi, hogy a Black Lives Matter feketék jogaiért küzdő civil mozgalomként jött létre 2013-ban. Azóta számtalan alkalommal érte kritika a szervezetet, hogy

szélsőbaloldali ideológiát képvisel, rájátszik a feketék és fehérek közti feszültségkeltésre és hagyja, hogy a nevében tüntetők erőszakoskodjanak.

A helyzeten nem javít az alapítók hozzáállása sem, hiszen

már korábban is kérte egy áldozat családja, hogy állítsák le a tüntetéseket, mert már nem csak egy igazságtalanság elleni fellépésről van szó, hanem a társadalomnak ártanak vele, megosztóak és rasszisták.

Alicia Garza, az egyik alapító szerint azonban a feketék nem lehetnek rasszisták, mert a rasszizmus egy társadalmi rendszer, nem csupán a másik emberrel szemben a bőrszíne alapján gyakorolt diszkrimináció.

Honnan van pénze a szervezetnek?

A Washington Times írta meg még 2016-ban, hogy

legalább 33 millió dollárt kaptak Soros Györgytől.

A milliárdos komoly pénzekkel támogatja a BLM Mozgalmat Forrás: Imaginechina via AFP/dycj - Imaginechina/Dycj

Már önmagában az is a gyanú árnyékát veti Sorosra, hogy a 2015-ben Baltimore-ban Freddie Gray rendőrségi őrizetben bekövetkezett halála miatti tüntetéseket követő napokban a Nyílt Társadalom Alapítvány memoban örvendezett amiatt, hogy

a jelenlegi események egyedülálló lehetőséget nyújtanak arra, hogy felgyorsítsuk a helyi végrehajtó szervek által generált és fenntartott strukturális egyenlőtlenséget, egyúttal bevonjuk a reform alakításába és monitorozásába azokat a lakosokat, akiket Baltimore-ban a történelem során jogaiktól megfosztottak.

A Tűzfalcsoport hozzáteszi: egy ezt követő jelentésben arról is beszámoltak, hogy a fekete aktivisták befolyásolni tudják az amerikai elnökválasztást. Felidézik:

legalább 650.000 dollárt utalt Soros György a Black Lives Matternek, miközben más, rendőrellenes szervezeteket is támogatott.

Természetesen a támogatás tényét akkor is tagadták. Ezeknek a tetteknek köszönhetően Dallasban a Black Lives Matter-tüntetésen megölt rendőrök miatt egy szintén dallasi, ráadásul afroamerikai rendőr beperelte többek között Sorost is, amiért buzdított a „rendőrök elleni harcra". Sőt, azzal is megvádolta a spekulánst, hogy legalább 80 embernek és szervezetnek is fizetett azért, hogy tüntessenek.

A brutális támadásoktól sem riadnak vissza

Az egyik legismertebb támadás volt, amikor a már közismert Black Lives Matter (BLM) tagjai „társadalmi igazságot" és „fekete felszabadítást" követelve támadtak rá egy vendéglő tulajdonosára Louisvillben. Az egészen hajmeresztő követelések között olyan is fellelhető volt, miszerint pénzzel kell támogatni a nem fehér vezetésű szervezeteket.

Ahogy megszokhattuk a balliberális oldaltól a sokszínűség vagy a szabadság értelmezése csak egyoldalú lehet, és mindenképpen csak számukra kedvező. Ugyanakkor, ha bárki is megkérdőjelezi ennek helyességét, rögtön rasszistának vagy homofóbnak van megbélyegezve.

- írják a Tűzfalcsoport összefoglalójában.

Trump-bábut ütlegelnek egy londoni tüntetésen 2020. június 7-én Forrás: REUTERS/Henry Nicholls

A BLM egyik társszervezete, az Occupy Nulu poszterekkel és követelésekkel árasztotta el a Lousiville belvárosi és kereskedelmi kerületében (Nulu) található cégeket. Egyenesen olyan neo-marxista vádakkal támadják az ott gazdálkodókat, miszerint a dzsentrifikáció miatt ellehetetlenítették az alacsony keresetű, többnyire fekete közösségek megélhetését. Sőt olyanokat állítanak, miszerint

a fekete közösségeknek „el kell takarodniuk" a kerületből, ha a fehér gazdag emberek lehetőséget látnak a pénzcsinálásra.

De kinek éri ez meg?

A Tűzfalcsoport kifejtette, hogy

Jól sejtjük, hogy egyedül a sorosista balliberális oldalnak, amiről az elmúlt időszakban már számtalan helyen olvashattunk.

Hozzáteszik: ennek nyilvánvaló példája, hogy Soros György alapítványa nemrég jelentette be, hogy 220 millió dollárral, közel 65 milliárd forinttal támogatja a „rasszizmus elleni küzdelmet". Úgy látszik, hogy Soros bérencei a küzdelmet szó szerint értik, és képesek felforgatni városrészeket is a „nemes cél" érdekében.

Ezt követelik Sorosék

A Tűzfalcsoport összeszedte, mit követelnek „Soros katonái" a kerületben található vállalkozásoktól.

• A személyzet (vezetőséget beleértve) 23% legyen fekete, sőt a vállalkozók meg kell fogadják, hogy ez a szám nőni fog.
• A beszerzett áruk 23%-a fekete kereskedőktől kell származzon vagy a bevétel 1,5%-át havonta egy feketéket támogató szervezetnek kell utalni.
• A cég vállalja, hogy összes alkalmazottját kötelező képzésre küldi (saját költségén), ahol a sokszínűségről és befogadásról lehet majd tanulni.
• Az egyenruha viseletének betiltása (dress code), amely eddig is különbséget sugallt a beosztott és tulajdonos között.
• Ki kell függeszteni a BLM által előre megírt fekete közösséget és a mozgalmat támogató nyilatkozatot.

Ezzel párhuzamosan a BLM-közösség rendszeresen fogja ellenőrizni a vállalkozásokat, és amennyiben nem felelnek meg a feltételeknek, jön az „önbíráskodás".

• Csökkentik és jelentik a Faji Index Számot (egy bizonyos sokszínűségű mutató) a megfelelő helyen.
• A közösségi média minden csatornáján szétkürtölik a „nem megfelelés" tényét.
• Bojkottálják a vállalkozást, sőt erre hívják fel a közvéleményt is.
• Tüntetés szervezése (média bevonásával) a vállalkozás székhelyénél.
• Kitelepülés: a fekete közösség tagjai asztalokat helyeznek el a vállalkozás előtt és hasonló termékeket árulnak mint a szabályokat be nem tartó vállalkozás.

Az egész történetben a leghajmeresztőbb, hogy

a leírtak nem távoli fejletlen ország kis városában történik, hanem a demokrácia hazájában, az Amerikai Egyesült Államokban, ráadásul napjainkban.

A nyugodtan nevezhető maffia módszerekről egy helyi vállalkozó is beszámolt, aki jogosan tette fel a kérdést:

Hogyan lehet az igazságtalanságot igazságtalansággal igazolni?

A dolgok odáig fajultak, hogy Martinez több napig be kellett zárja a vendéglőjét, mivel BLM-tüntetők lepték el az utcákat és a fenti követeléseket lobogtatva fenyegették a tulajdonost. Az ügy pikantériája, hogy Martinez maga is kubai bevándorlók és feketék leszármazottja, de ez úgy látszik, nem számít Soros elvbarátainak. Mindezek ellenére a vandáloknak is könnyen nevezhető emberek megkövetelik, hogy Martinez is részt vegyen a sokszínűséget pártoló képzéseken. Nem meglepő módon az e fajta képzéseket baloldali és a Demokrata Párthoz közeli szervezetek rendeznek.

A BLM vállalati adományozói rendszeresen hallgatnak a csoport „fehér cégek" bojkottálására irányuló felhívása kapcsán.

A #Blackxmasról álmodozunk.

– írta Twitteren a Black Lives Matter Global Network Foundation. A Black Lives Matter Global Network Foundation legnagyobb vállalati adományozói közül sokan hallgatnak, miután

a csoport felszólította szövetségeseit, hogy az ünnepi szezonban csak a feketék tulajdonában lévő vállalkozásoknál vásároljanak.

Az alapítvány, amely a Black Lives Matter mozgalom élén álló nonprofit szervezet, tavaly november 24-én közleményt adott ki, amelyben azt követelték a fekete közösség tagjaitól és szövetségeseitől, hogy ne vásároljanak a fehérek tulajdonában lévő vállalkozásoknál. A „Black Xmas" névre keresztelt kampány célja, hogy

lerázza magáról a fogyasztás láncait, és teljes mértékben új hagyományokat építsen fel. Használjuk ki gazdasági erőnket a jelenleg fennálló rend szétverésére.

#BUILDBLACK #BUYBLACK #BANKBLACK #Blackxmasról álmodozunk. Ez azt jelenti, hogy 2021.11.26. és 2022.01.01. között nem kell fehér cégekkel üzletelni" - írták a csoport a honlapján.

Amint a BLMLA szervezője, Jan Williams emlékeztet bennünket, „a kapitalizmus nem szereti a feketéket" - áll a bejegyzésben. A Black Lives Matter Global Network Foundation jelentős adományokat kapott a világ minden tájáról. A Tűzfalcsoport azt is írja, hogy a Fox News Digital megkérdezte az AirBnb, az Amazon, a Square Enix, az Ubisoft, az Intel, a Microsoft, a Bungie és a Mondelēz International véleményét a bojkott kapcsán, amelyek mindegyike korábban a Black Lives Matter Global Network Foundationnek adományozott. Azonban e vállalatok egyike sem válaszolt a feltett kérdésre.